Nem lettünk még szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a balos sajtó. Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement
A szerző munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Ismét beindult a bezzegromániázás – most a legfrissebb uniós kereseti adatok kapcsán. Ma reggel a Portfólió kezdte, s átvette a baloldali sajtó színe-java.
Nézzük, mi maradt ki az elemzésükből!
Az Eurostat évente adja ki a legalább 10 fős vállalkozásokban dolgozó összes munkavállaló átlagkereseti adatait. Nem veszik be a vizsgált körbe a mezőgazdasági, erdészeti és halászati ágazatban valamint a közigazgatás, védelem és kötelező társadalombiztosítás területén dolgozókat, a nem alkalmazottakat és a 10 fő alatti, azaz mikrovállalkozásokban dolgozókat sem. Magyarországon a foglalkoztatottak kétötöde, a teljes népesség ötöde tartozott a vizsgált körbe.
A 2023-as adatok szerint euroban számolva az átlagkeresetű gyermektelenek esetében a 24. helyen állunk, Románia, Bulgária és Horvátország követ bennünket. Természetesen pontosabb képet kapunk, ha vásárlóerő paritáson hasonlítjuk össze az adatokat. Sajnos, itt még csupán a 2022-es adatok a legfrissebbek az Eurostaton, így az adatokat ezzel az értékkel számolták, tehát várható még módosítás az adatokban.
Jelenleg ezzel a számítással a 22. helyen állunk már 2019 óta, 2023-ban Észtország, Horvátország, Bulgária, Lettország és Szlovákia a sorrend utánunk. A tagállamok sorrendje évről évre változik. Most mögénk került Észtország, s megelőzött bennünket Románia. Bulgária a 2022-es utolsó előtti helyről előre lépett, helyet cserélt Lettországgal. Fontos kiemelni, hogy
ez a 2023-as adat a 2022-es vásárlóerővel számolt sorrend, magyarán annyira pontos, mint egy maraton során a félidős állás.
Nézzünk egy példát az eltérés mértékére!
Az Eurostat vizsgált adata szerint vásáróerő paritáson Csehországban 6,1%-kal nőtt a nettó kereset. Azonban minden más közleményben az áll, hogy 2023-ban reálértéken 2,9%-kal csökkent náluk az átlagkereset, s a romlásuk már 2021 IV. negyedéve óta folyamatos.
Románia a hazai KSH-hoz és a cseh statisztikai hivatalhoz hasonló közleményeket nem ad ki az éves reálkeresetekről – sajnos. Azt azonban kiadták, hogy míg nálunk a 20-64 éves korcsoport 80,7%-volt foglalkoztatott tavaly, addig Romániában csupán 68,7% ez az arány. A teljes népességből náluk minden hatodik tartozik csupán a vizsgálati körbe. Ezért aztán örvendetes tény, hogy szépen nőnek a keresetek a szomszédunkban, de
nem lettünk szegényebbek náluk, bármit is ír vagy sugall a bezzegromániázó sajtó.
Sőt!
Az unió sorra adja ki a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők arányát mérő mutatóját (AROPE) a tagállamok esetében (ld. grafikon). A legfrissebb értékek a 2022-es refernciaévre vonatkoznak, s már 17 tagállam esetében ismertek, a 2023-as adatokat majd csak egy év múlva ismerhetjük meg. Látható, hogy Romániában is javul a helyzet, már 2022-ben is csökkent a szegénység kockázatával élők aránya a teljes társadalomban,
de még mindig messze a legnagyobb az unió tagállamai között.
Még mindig minden harmadik román lakos szegény. Míg nálunk romlott kicsit az arány, de így sem érte el az uniós átlagot, kevesebb, mint minden ötödik magyart fenyegeti a szegénység.
E területen 2010-2021 között a magyar javulás volt a legnagyobb a tagállamok között, s nálunk csökkent legjobban a gyermekek szegénysége is annak következtében, hogy nőtt a foglalkoztatás és nőtt a keresetek vásárlóértéke is, s nemcsak a nagy cégek alkalmazottjainál, hanem az összes foglalkoztatott esetében is.
Tehát: örülök, hogy Romániában javulnak a keresetek. Maradjon ez így, s ne csak a nagy cégek alkalmazottjai esetében. S bővüljön a foglalkoztatottak köre is, mert ott még bőven vannak tartalékaik, hiszen a foglalkoztatási rátájuk csak a görögnél és az olasznál jobb,
így lehet, hogy jobb lesz az erdélyi barátainknak is.
Hiszen az, hogy Közép-Európa országai – köztük Románia is – zárkózzanak fel mihamarabb a „nyugathoz”, mindannyiunk elemi érdeke. Az újságíróknak pedig felelőssége a korrekt, valós tényeket bemutató tájékoztatás, nem a félretájékoztatás. A szegénység helyzetét pedig javaslom a szegénységet mérő mutatóval elemezni.
Napokig töprengtem, kit kérdezzek meg a szegénységről, mert sokan sokféle okosságot tudtak volna mondani. Végül úgy döntöttem, olyasvalakivel ülök le beszélgetni, akit a világ nélkülözőnek lát, s őt kérdezem arról: ki a szegény.
A magyar olajipari vállalat is versenybe szállt a Lukoil romániai finomítójáért és benzinkút-hálózatáért – az amerikai szankciók miatt sürgőssé vált az üzlet.
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
A román külügy szerint elfogadhatatlan, hogy orosz drónok csapódnak be a határ közelében – az ország szankciókat is kilátásba helyezett.
A hét legolvasottabb cikkeiből kiderül, Brüsszel a magyar fiataloktól elvett lehetőséget támogatást Észak-Afrikának adja.
„2010 óta Magyarország gazdasága az egyik legnagyobb felzárkózási pályát futotta be egész Európában” – szögezte le Sebestyén Géza.
Schäfer András is a sorsára jutott.
Ébredj velünk, vagy kezdd a heted egy kis laza csevegéssel! Hétfőn ismét érkezik a Vekker a Mandiner reggeli élő műsora! Minden hét első napján és csütörtökön 8:00-tól Gyürky Enikő és Szabó András Csuti ébreszt fel, hogy megvitassák veled közösen a legfrissebb közéleti témákat.
