„Ez nem segítség volt, hanem kampány” – helyretette az erdélyi politikus a Parajdon pózoló Magyar Pétert

A parajdi sóbányát ért súlyos természeti katasztrófa nyomán egyre több közéleti szereplő nyilvánul meg, ám nem mindenki felkészülten vagy helyismerettel érkezik a helyszínre – véli Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki a Mandinernek nyilatkozva

Mint mondta: „Az egyetlen pozitívuma a látogatásának az volt, hogy a stábjával Parajdon aludt, ezzel is segítve a helyi turizmust. 

Bíró szerint Magyar Péternek sem helyismerete, sem valódi érdeklődése nem volt a történtek iránt. „Nem tudta, kivel beszél, nem kérdezett meg senkit azok közül, akik valóban benne vannak ebben a katasztrófahelyzetben – se a főispánt, se a helyi polgármestert, se a bányavállalat embereit, és még engem sem. Nem is érdekelte, szerintem.” Az elnök hangsúlyozta: ha Magyar valóban tájékozódni akart volna, lett volna kitől – magyarul is jól beszélő szakemberek álltak volna rendelkezésére.

Például, Magyar szerint Parajd község lakossága 3500 fő, holott valójában több mint 6500-an élnek ott, és a legutóbbi népszámlálás szerint – ellentétben a trenddel – enyhe népességnövekedés történt. Továbbá, az sem igaz, hogy a sóbánya Románia egyik legfontosabb turisztikai célpontja lenne.

A bánya egészének megmentése soha nem került reálisan napirendre – a szóban forgó helyreállítási javaslat kizárólag a Telegdy-szárnyra és a szanatóriumi részre vonatkozik, amelyhez a számítások szerint mintegy 1,1 millió köbméter víz kiszivattyúzása lenne szükséges. Bíró Barna Botond ugyanakkor hangsúlyozta: „Erről érdemi döntést addig nem lehet hozni, amíg a Korond-patak medrének végleges elterelése meg nem történik.”

Különösen veszélyes – figyelmeztetett Bíró, hogy a politikusok úgy nyilatkoznak, hogy nem értik a helyzetet. „A bánya megtelt. Nem azért vezetik el csövekben a vizet, hogy ne ömöljön be több, hanem hogy ne találkozzon az édesvíz a sóval, mert az szennyezné a Kis-Küküllő vizét, ami Maros megyében is komoly problémát okozhat.” 

A kivitelező emellett olyan vízelvezető rendszert ígért, amely az első kisebb esőzésnél is működött volna – ehelyett azonban már az első komolyabb csapadék elmosott mindent. A kivitelező cég, amely megbízást kapott a vízelvezető rendszer kiépítésére, elvileg egy 15 köbméter/másodperc hozamú rendszer problémamentes működtetésére vállalkozott – ezzel szemben a valóságban már 5,9 köbméter/másodpercnél csődöt mondott a rendszer. Ráadásul a munkálatokat is egyhónapos késéssel végezték el. Az említett vállalkozás mindössze két éve alakult, hét alkalmazottal működik, és munkáinak túlnyomó részét a sóvállalattól kapta – Parajdon is csak alig két hónapja van jelen. Magyar Péter azonban ezt az illetőt tette meg „informátorává”, ami Bíró szerint teljesen félreviszi a valóságértelmezést. 

– fogalmazott.

A Hargita Megyei Tanács elnöke emlékeztetett: a bányavállalat nem a megyei tanács alárendeltségében működik, így sem elmozdítani, sem felelősségre vonni nem tudják a vállalat vezetőjét. „Ez állami hatáskör, mi csak kérni tudunk, lobbizni és nyomást gyakorolni. Sajnos, a következmények nélküli rendszerrel is küzdünk.”

A bányakatasztrófát követően az RMDSZ kezdeményezésére már elindult a vizsgálat, és két alkalommal is a miniszterelnöki hivatal rendelt el jelentéstételt, emellett rendőrségi feljelentés és nyomozás is zajlik. Bíró szerint az RMDSZ minden tőle telhetőt megtett, hogy a román állam ne csak reagáljon, hanem megoldásokat is kínáljon.

A parajdi bányakatasztrófa közvetlen kára eléri a 100 millió eurót – ezt már most, azonnal a román államnak kell viselnie, miközben a hosszú távú gazdasági és társadalmi következmények még beláthatatlanok. 

– hangsúlyozta Bíró Barna Botond.

A megyei tanácselnök szerint az is sokat elárul a helyzet komolytalanságáról, hogy Magyar Péter látogatása során végig jelen volt a bánya helyi vezetője, aki készséggel válaszolt volna bármilyen kérdésre, de ő Magyart „láthatóan nem érdekelte – talán ezért történhetett meg az is, hogy még csak kezet sem fogtak vele” Bíró szerint,

A tanácselnök világosan fogalmazott: 

A kárvallottak körét Bíró három szintre bontja: először a bányavállalat 131 alkalmazottját, majd a munkaerő-kölcsönző cégen keresztül dolgozó közel 50 munkavállalót, akiket rögtön elbocsátottak, végül pedig a turisztikai szolgáltatókat, vendéglátósokat, akiket szintén ellehetetlenített a helyzet.

A magyar állami segítségnyújtásról szólva úgy fogalmazott: 

 De Magyar Péter akciójáról világosan fogalmazott: 

Végül Bíró Barna Botond úgy összegezte: 

Hargita megye Tanácsának elnöke hangsúlyozta, hogy a parajdi emberek őszinte érdeklődést és valódi segítséget várnak – nem szavakban, hanem tettekben. Megérdemlik, hogy ne használják ki őket magánérdekek vagy politikai haszonszerzés céljából.

Mint ismert, májusban súlyos természeti katasztrófa érte a parajdi sóbányát, amely hosszú távon is komoly következményekkel járhat a Székelyföld egyik legfontosabb idegenforgalmi és gazdasági központjára nézve. A heves esőzések hatására megáradt Korond-patak medrét védő geofólia megrongálódott, így a víz több víznyelőn keresztül betört a bánya mélyebb rétegeibe.

Rövidesen veszélyhelyzetet is kihirdettek, amelyet később meghosszabbítottak, mivel a helyzet tovább súlyosbodott: több régi bányajárat beomlott, kráterek keletkeztek, és jelentős repedések jelentek meg a felszínen. A környéken élők közül sokakat ki kellett telepíteni, a turizmus leállt, a sókitermelés szünetel, és az egész közösség megélhetése veszélybe került. 

Nyitókép: Tisza Párt Facebook-oldala