Összekötő irodát nyit a NATO Japánban, miközben az Egyesült Államok tovább szervezi szövetségeseit a Kína körüli térségben. Horváth Leventét, az Eurázsia Központ igazgatóját kérdeztük a fejleményekről.
Joe Biden elnök alatt új fokozatra kapcsolt az Egyesült Államok világhatalmi gépezete: egyszerre fokozódik a feszültség Oroszországgal és Kínával szemben, új szövetségeket hoznak létre, például az AUKUS-t, vagy éppen új nukleáris fegyverekkel felszerelt tengeralattjárókat küldenek a Koreai-félszigetre. Míg az előző elnök, Donald Trump a NATO racionalizálására és pénzügyi önállóságának növelésére törekedett, addig a Biden-kormányzat „globalizálni” próbálja azt.
Ahogy a minap portálunk is megírta, a hírek szerint a NATO egy összekötő iroda nyitását tervezi Tokióban. Az iroda lesz az első a maga nemében Ázsiában – a hivatalos magyarázat szerint azt szolgálja majd, hogy „koordináljon” a Kínával kapcsolatos biztonsági kérdésekben.
Arról, hogy Kína miképpen reagálhat az Egyesült Államok által vezetett katonai szövetség ázsiai terjeszkedésére, illetve ennek milyen hatása lehet a térség stabilitására, Horváth Leventét, az Eurázsia Központ igazgatóját kérdeztük.
A térség szakértője elsőként az emelte ki, hogy mindenképpen érdekes a döntés kihirdetésének dátuma: vasárnap volt az évfordulója annak, hogy Jugoszlávia amerikai bombázásakor a belgrádi kínai nagykövetség is bombatalálatot kapott, amelyben három újságíró meghalt és több kínai diplomata is megsérült. Hétfőn egyébként a kínai külügyminisztériumban a sajtószóvivő szóvá tette ezt a korábbi tragédiát, és azt is jelezte, hogy a NATO-nak át kellene gondolnia a stratégiáját, a NATO előző évtizedekben folytatott háborúit is felemlegették.
Az Eurázsia Központ igazgatója szerint Kína jelenleg „békepárti gondolkodásmódot” igyekszik bevezetni a világpolitikába.
„Peking mindig is a multipoláris világrendet támogatta különböző platformokon.”
Horváth Levente szerint a kínaiak számtalanszor elmondták, hogy véget kellene vetni a jelenleg – még – egypólusú világrendnek, amelyet az Egyesült Államok ural. Amikor Kína a NATO-ról beszél, akkor mindig úgy beszél róla, mint „az Egyesült Államok által vezetett NATO-ról”. Éppen ez jelzi azt, hogy Pekingnek nem feltétlenül magával a NATO-val van problémája, hanem az Egyesült Államok olyan viselkedésével, amellyel a háborúkat generál és robbant ki különböző régiókban, ahol megjelenik – fogalmazott a szakértő. Hozzátette:
gyakorlatilag Kína is úgy tekintett a katonai szövetségre, mint amely Európa biztonságát garantálja Oroszországgal szemben.
Ez akkor változott meg, miután a NATO 2015-ben a Dél-kínai tengert is stratégiai helyszínként kezdte kezelni. Horváth Levente szerint azóta a kínaiak inkább úgy tekintenek a NATO-ra, mint olyan szervezetre, amelyik túlterjeszkedik eredeti hatáskörén, illetve az Egyesült Államok gyakorlatilag eszközként használja arra, hogy fenyegesse, provokálja az ellenségeinek vélt többi országot. Kiemelte, hogy Kína az orosz-ukrán háborúra vonatkozó béke tervében is úgy értelmezte a NATO folyamatosan keleti irányba történő terjeszkedését is, mint számukra veszélyforrást. A 12 pontos állásfoglalásukban lefektették, hogy az országoknak tiszteletben kell tartaniuk egymás biztonsági igényeit – éppen ezt sértette meg Peking szerint a NATO a keleti irányú terjeszkedésével. Kína Oroszországgal együtt több platformon is kiállt azon álláspontja mellett, hogy a NATO keleti terjeszkedését be kellene fejezni. A NATO és Kína között akár egy jó kapcsolat is kiépülhetne, hiszen Peking is részt vesz számos multilaterális együttműködésben, mint a Kína – Kelet-Közép-Európa platform, illetve jó kapcsolatot ápol olyan együttműködésekkel is, mint az ASEAN, vagy az Arab Liga – sorolta Horváth Levente.
Az új NATO-iroda helyszíne is fontos a szakértő szerint, hiszen Japán az Egyesült Államok fontos szövetségese a térségben.
„Kína és Japán között pedig mindig is megvolt ez a konfliktus.”
Kína Övezet és Út (BRI) kezdeményezéséből is leginkább Japán és az Egyesült Államok maradt ki. Az Egyesült Államoknak katonai bázisai is vannak Japánban, és ahogy Oroszországot más bázisokkal, ezekkel Kínát igyekeznek körbevenni. Éppen ezért a BRI kezdeményezés elsősorban a szárazföldi kereskedelemre helyezi a hangsúlyt. Mivel jelenleg az EU Kínának az egyik legjelentősebb kereskedelmi partnere,
„Kína nem akar lemondani az európai térségről,
mindenképpen fenn akarja tartani a kapcsolatot”.
Nemhiába van az, hogy minden egyes európai uniós vezetővel való tárgyalása során Hszi Csin-ping kínai államfő kijelenti, hogy az Európai Uniónak a saját érdekeit kellene követnie, és nem más érdekeiben cselekednie. Ezalatt nyilván az Egyesült Államokat érti – fogalmazott a szakértő. Ezt ugyanakkor az európai vezetők „nem szokták meghallani”, a nyugati média pedig nem szokott beszámolni erről a kitételről.
Az utóbbi időben ez alól kivétel talán Emmanuel Macron francia elnök volt, aki szintén Európa önállóságáról beszélt. A francia elnöknek persze számos más motivációja is van, amikor erről beszél. Egyrészt Franciaország átvenné a vezető szerepet a gyengülő Németországtól. Továbbá
„a franciák is megtapasztalták, hogy az amerikaiak őket sem kezelik egyenlő partnerként”.
Éppen ez történt a délkelet-ázsiai térséget is érintő AUKUS-szövetség létrehozásakor, amikor egyszerűen meghiúsították a francia-ausztrál tengeralattjáró üzletet. Nem kizárt, hogy éppen emiatt szépen lassan Kínát fogják választani, mert az Európai Uniónak is Kína a legfontosabb kereskedelmi partnere – fogalmazott Horváth Levente.
Az Eurázsia Központ vezetője szerint Kína az utóbbi években „igyekszik felelős nagyhatalomként viselkedni”, úgy igyekszik fellépni a nemzetközi platformokon, mint egy olyan nagyhatalom, amely békítő, felelős szereplő, amely úgy gondolja, hogy „egy igazi nagyhatalomnak nem háborúkat kell szítania, a konfliktusokat nem katonai erővel kell elintézni, hanem békés tárgyalások keretében”.
Ennek az erőfeszítésnek az eredménye a nemrég megkötött iráni-szaúdi megállapodás is. Hasonló szerepet visz Peking az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban is. A kínai elnök tárgyalt mind Vlagyimir Putyin orosz, mind Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. A szakértő úgy látja, ennek fontos következményei lehetnek abban az időben, amikor a világpolitika egyre inkább blokkosodik, hiszen a következő években egy olyan nagyhatalom, amely a béketárgyalásokra koncentrál és nem a háborúra, az sokkal szimpatikusabb lehet a jelenleg még el nem kötelezett országok számára.
Habár Kína is fejleszti a hadseregét, még mindig az Egyesült Államok költi a legtöbb pénzt a sajátjára – a GDP 3,5 százalékát fordítja erre, míg Kína továbbra is kevesebb mint 2 százalékot, valamint elsősorban olyan fegyverrendszereket fejleszt, amelyek a saját biztonságát igyekszik fenntartani – magyarázza a szakértő.
Horváth Levente úgy látja: amíg az Egyesült Államok a Közel-Kelettel volt elfoglalva, addig a Kína körüli térség stabil volt, leszámítva néhány határvitát a Dél-kínai tengeren; de nem volt olyan ellenséges hangulat, mint ami 2011 óta alakult ki, amikor az Egyesült Államok meghirdette az „Ázsia felé fordulás” politikáját,
Az is figyelemre méltó a szakértő szerint, hogy már most vannak olyan országok, amelyek kijelentették, hogy egyik blokk mellett sem kívánják magukat elkötelezni. Ilyen például Szingapúr, amelynek mind Kínával, mind a nyugatiakkal jó gazdasági kapcsolatai vannak.
Korábban Dél-Korea is igyekezett minél inkább semleges maradni ebben a kapcsolatrendszerben, az új szöuli kormány ugyanakkor jóval elkötelezettebbnek tűnik az Egyesült Államok mellett. Viszont vannak jelek, amelyek továbbra is a semlegesség irányában mutatnak, ilyen volt az, amikor a dél-koreai elnök nem fogadta Nancy Pelosi akkori amerikai házelnököt tajvani látogatását követően – emlékeztetett Horváth Levente. A térség legtöbb országának egyébként szintén az az érdeke, hogy békésen működjön a régió, s tovább növekedjen Kelet-Ázsia kereskedelme és gazdasága.
Nyitókép: ANTHONY WALLACE / AFP
A vételi szándék ennél világosabb nem is lehetne Trump részéről, a jelenlegi tulajdonos azonban óvatosan nemet mond Grönland eladására. De mi történik, ha befut a konkrét árajánlat is? Mennyit érhet valójában Grönland szigete?
Minden megváltozhat rövid időn belül.
Hát nem elvették a jogaikat? Nem megfosztották őket valamitől? Miért nem égetnek zászlókat?
Orbán Viktor példája ihlette az aláírókat.
Az Ukrajnával szomszédos országban azonnal a tettek mezejére léptek.
A Starlink projekt technológiai áttörésnek tűnik, de Kína szerint komoly nemzetbiztonsági fenyegetést is jelent.
Még a nyolcvanas években, talán Hofi vagy más tévéképernyőre engedett tréfamester mondta viccesen, amikor a homoszexualitás valahogy szóba került, hogy addig nincs baj, amíg nem lesz kötelező.
„A tél közepén járunk, és az oroszok célpontja továbbra is ugyanaz” – fogalmazott az ukrán elnök.
