„Már nem tudjuk távol tartani magunktól az izraeli háborút” – szakpszichológus a Mandinernek

Lassan két éve „a háború hírei nap mint nap elérnek hozzánk”, és sokaknál szorongást okoznak. Felmerül a kérdés ezekben a krízishelyzetekben, hogy miként lehet  ezeket a problémákat leküzdeni, mik a jó megküzdési stratégiák. Ezekről kérdeztük Hal Melinda klinikai szakpszichológust, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetőkutatóját.

***

„Óriási az a probléma, amit Izraelben és a Gázai övezetben látunk. De aki követte az eseményeket, azt nem érték váratlanul a történtek. Látjuk mára itthon is azokat az agresszív cselekményeket, amelyek a konfliktus kitörése nélkül nem következtek volna be” – jelentette ki Hal Melinda, klinikai szakpszichológus az izraeli háború kapcsán. Szerinte már ez a konfliktus is közvetlen hatást gyakorol Magyarország területén is, hiszen hazatértek azok a magyarok, akik a kinti háborús cselekményeket megtapasztalták, akárcsak a félelem szintjén is. Volt, aki fellépett azon a fesztiválon, amelyre lecsaptak a Hamász terroristái, míg mások a reptéren rekedtek. Sajnos magyar túszokról értesülhettünk.

„Jelen pillanatban a gyászfeldolgozás áll a fókuszban, több olyan kliens is érkezik, aki Izraelben volt, mikor a fegyveresek lerohanták az országot. Már nem tudjuk azt mondani, hogyha a világ másik felén történik valami megrázó esemény, hogy ne foglalkozzunk vele. 

Arról nem is beszélve, hogy Izrael területén is van egy igen jelentős magyar közösség, magyar zsidóság, akik ott élnek dolgoznak, és akikkel szoros kapcsolatot ápolunk” – húzta alá a szakember.

„Annyira globalizálódtunk, annyira mobilisak az emberek, hogy ki kell jelentenünk, nincs olyan háború, ami annyira messze lenne, hogy ne kellene vele foglalkozni. Most megint a leggyorsabb reakciókat látjuk, és talán inkább egyéni történetekről beszélhetünk, de nemsokára érezni fogjuk ennek a gazdasági hatását is. Arról nem is beszélve, hogy ennek a háborúnak a kirobbanása, Európa számos országában kivált bizonyos érzelmi reakciókat”. 

„Bár kevesen gondolnak rá, de nekünk nemcsak azzal kell dolgoznunk, hogyha valaki kint volt egy háborús eseménynél, hanem azzal, hogy megnövekszik a félelem bizonyos események bekövetkezte miatt, legyen az a már említett gazdasági hatás vagy az, hogy egy tüntetésen, esetleg a nyílt utcán attrocitás érhet minket. Nekünk ezekkel a lelki tényezőkkel is ugyanúgy foglalkoznunk kell, mint azokkal, akik a háború sújtotta övezetből hazatérnek” – hívta fel a figyelmet a klinikai szakpszichológus.

Az MCC Tanuláskutató Intézetének vezető kutatója arra is rámutatott, hogy a veszteséget elszenvedők száma is exponenciálisan fog növekedni az elkövetkezendő időszakban, és „emellett kell nekünk azzal dolgozni, hogy 

„Nagyon fontos kiemelni, hogy bár úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán háború a régebbi, de a valóság az, hogy az izraeli és palesztin konfliktus már legalább Izrael állam 1948-as megalapítása óta tart. Csak eddig sokkal távolabb tudtuk magunktól tartani. De most már nem tudjuk ezt megtenni, mert több konfliktus is jelen van a világban” – sorolta.

Több krízis van jelen egyszerre

„Most egyszerre szakad ránk, amit évek óta próbálok kommunikálni. Már nem azt éljük át, mint az 1956-os forradalom idején, hogy egy-egy konfliktus sorban érkezik az emberek életébe. Megküzdünk eggyel, majd jön a következő, azzal is megküzdünk, hanem ezek a krízisek egyszerre vannak jelen. 

Míg az orosz-ukrán háború kapcsán a háborús infláció jelentette a legtöbbeket érintő problémát hazánkban, október 7-e óta egy újabb katonai konfliktus is borzolja a kedélyeket, amellyel párhuzamosan a világ más pontjain megugrott az antiszemita incidensek és az agresszív cselekmények száma, ezek pedig több tekintetben is érinteni fogják a hétköznapokat. Ezzel nagyon nehéz megküzdeni”. 

„A válságok kora most már nem úgy néz ki, hogy volt egy jégkorszak, amely lezárult, majd jött egy klímaprobléma, hanem 

 Eljutottunk oda, hogy teljesen mindegy, hogy hol történik egy probléma a világban, az valahogyan hatni fog ránk is itt Európa közepén. Olyan összefüggésrendszerek vannak a háttérben, amelyekkel az átlagember nincs tisztában feltétlenül, de az infokommunikációs rendszerek fejlődésével pillanatok alatt itt van egy-egy olyan információ, ami szorongást kelt” – magyarázta.

A klinikai szakpszichológus ezután kijelentette, hogy „a média a szenzációhajhászása most eléri a showműsorok szintjét. Az embereket is erre nevelték, hogy folyamatosan ingerre van szükségük, kell, és az is pörgesse az internetet hírek után kutatva, akiket az adott pillanatban nem érint a konfliktus. Ez a legkárosabb egyébként. Ez a folyamatos ingerelárasztás, amiben sokszor nehéz eldönteni, hogy melyik infó az igaz, melyik a fals. Az meg sokszor nem tudjuk, hogy mindezek miként csapódnak le az emberi elmében. 

 A médián keresztül nagyon sokat lehetne tenni, alternatívákat lehetne nyújtani. Többek között a Kárpátalján élő magyarok között végzett kutatásunk is erre irányult, hogy próbáljunk alternatívát nyújtani: ne csak sajnálkozzunk azon, hogy milyen rossz dolgok történnek a világban, hanem próbáljunk kézzelfogható, kontrollélményt, stabilitást nyújtani minden területen, legyen az szociális vagy mentális” – ismertette. 

Amíg nincs biztonság, nem tudunk lelki kérdésekkel foglalkozni

Hal Melinda ezután elmondta, hogy viszonylag kevés szó esik az izraeli történések kapcsán a lelki feszültségekről. „Amíg az ember nincs biztonságos területen, addig nem tudunk a lelki kérdésekkel foglalkozni. A fizikai és a tényleges biztonság élménye tehát alaptényező.

Adnom kell neki előtte enni és inni, mert különben nem is tudunk lelki kérdésekkel dolgozni, mert nem az az alapprobléma. De amennyiben valaki visszatért a háborús övezetből, akkor a nulladik pillanattól, sőt a mínusz negyedik pillanattól ott kell mellette állnunk lelkileg.” 

„Nemcsak azért, rossz az emberek lelki állapota, mert ennyi válság van, hanem azért is, mert nem stabil a személyiségük, hiáynoznak az alapvető kötődési mintáik is. A nem stabil személyiségre pedig nem lehet megküzdést építeni. A másik dolog az, hogy a prevenció is elmaradt, nem készültünk fel ilyen helyzetekre” – hangoztatta.

„A rendszerváltás óta idehaza is eltelt több mint harminc év, joggal vetődik fel a kérdés, hogy mi történt ez idő alatt a lelki egészség kérdésével. Sajnos nem lesz szívderítő a válasz. Ezt hívom felkészülésnek, aminek fontosságára a kutatásunk is ráirányítja a figyelmet.

de annak érdekében sokat tudunk tenni, hogy stabilabb magyar polgárok legyenek, akik meg tudnak küzdeni és netán még megoldást is tudnak találni a felmerülő priblémákra. Erre példa a klímaszorongás, a klímakatasztrófa, vagy klímavészhelyzet. Ez a fogalom is napról napra változik, attól függően, hogy épp mi a PC. De ez sem most alakult ki, lehetett látni, hogy a klímaváltozás gondot okoz. De akkor miért nem neveltük rá az embereket arra, hogy hogyan lehet ezen segíteni” – tette fel a kérdést a szakember.

Válsághelyezetekben nemcsak gyors reakciókra van szükség

Végül arról beszélt, hogy a válságok korában a segítő szakemberek miként tudnak támogatást nyújtani a hozzájuk fordulókon. „Kutatások is bizonyítják, hogy ilyen helyzetekben stabilizálni a kell személyiséget. Akkor tudunk igazán megküzdési stratégiákat tanítani, hogyha van egy viszonylag stabil személyiségstruktúra, szerkezet”. 

„Emellett nagyon lényeges az értékorientált nevelés. A különböző krízis- és válsághelyzetekben nemcsak gyors reakciókra van szükség, mivel nincs nagyon idő azon gondolkodni, mit tegyen az ember egy adott szituációban. 

 ami abban az adott helyzetben lehetséges. Ezt csak úgy lehet, ha megérkeznek azok a kutatások, hogy milyen is a stabil személyiség, és visszanyúlunk az alapvető emberi értékekhez, mint például az életvédelem, ami a hierarchia csúcsán áll. Emlékeztetnünk kell az embereket arra, hogy nem a jogok az elsődlegesek, hanem az életvédelem, amit most az előtérbe kell helyezni” – szögezte le Hal Melinda.

***

Nyitóképen Gáza városa egy izreaeli légicsapás után. Fotó: MOHAMMAD ZANOUN / MIDDLE EAST IMAGES / MIDDLE EAST IMAGES VIA AFP