Amerikában is zuhanni kezdett a vallásosak aránya

Az 1990-es évek óta fokozatosan nőtt azon amerikaiaknak a száma, akik a vallástalan kategóriába sorolták magukat. Ennek ellenére a lakosság 64%-a továbbra is valamelyik keresztény egyházhoz tartozónak vallja magát. A keresztény egyházak tagjainak csökkenése mellett, egyre többen vannak az olyanok, akik ugyan a hitüket nem hagyták el, de elmentek a közösségükből. 

Ez egy kevéssé elemzett jelenség, amely azonban jelentős társadalmi változásokat hozhat az Egyesült Államokban. 

Jim Davis és Michael Graham amerikai szerzők egy könyvet is írtak a jelenségről: The Great Dechurching: Who’s Leaving, Why Are They Going, and What Will It Take to Bring Them Back (A nagy egyháztalanítás: kik mennek el, miért mennek, és mivel lehet őket visszahozni). 

Az „egyháztalanítás” minden nagyobb keresztény felekezetet érint, de a könyv kiemelten foglalkozik az úgynevezett „evangéliumi keresztényekkel” (baptisták, szabadkeresztények, pünkösdiek stb). A szerzők leírják: a Gallup felmérései szerint 80 éve először vannak többségben azok Amerikában, akik vasárnaponként nem mennek el valamilyen vallási összejövetelre. Elmondásuk szerint: a szekularizációval ellentétben 

Az UnHerd oldalán Peter Franklin amerikai újságíró is írt a jelenségről, és a szerzőpáros könyvéről. Franklin meglepő adatnak tartja: ugyan a 30 év alatti felnőttek hagyják el leggyakrabban a keresztény közösségüket, azonban minél tanultabb egy fiatal keresztény, annál nagyobb a valószínűsége, hogy rendszeresen jár gyülekezetbe. Tehát sok esetben a fiatalok nem az egyetemen tapasztalt hatások miatt mennek el.

Egyik cikk sem említi, de valószínűleg az elmaradásokban szerepet játszott a Covid-19 járvány is, amely alatt hosszabb időre bezártak bizonyos templomok Amerikában. 

Amerika egyháztalanítása

A templomba járás elhagyása és a szekularizáció egymást kiegészítő jelenségek, de ahogy már említésre került: a közösség elhagyása sok esetben nem azt jelenti, hogy egy hívő ateista lesz. Jim Davis és Michael Graham három fontos faktort sorol fel, amely mindkét jelenséghez hozzájárult. Az első a hidegháború lezárása. 

mivel Amerika keresztény hatalomként definiálta magát, az ateista és kommunista erőkkel szemben. Azonban a nyugati világ győzelmével ez az imázs megszűnt, és elfogadottá vált vallástalannak lenni. 

A második tényező az amerikai kereszténység belső életét illeti: a 90-es években a keresztények egyre aktívabbak lettek a politikában. Ez ahhoz vezetett, hogy kiszakadtak a „vallásos közép” tagjai. A harmadik meghatározó faktornak a két szerző az internetet tartja. 

Valószínűleg az is hozzájárulhatott egyes keresztények távozásához, hogy a főáramú protestáns egyházakban (presbiteriánusok, episzkopálisok stb.) a felmérések szerint 

Ez könnyen a tagok elmaradását eredményezheti. 

Következmények

Milyen változásokhoz vezethet az egyházakból való kiáramlás? Először is: „a vallási gyülekezetekben aktívan tevékenykedő emberek általában boldogabbak és társadalmilag elkötelezettebbek, mint a vallásilag nem elkötelezett felnőttek vagy a vallási csoportok inaktív tagjai” – derül ki a Pew Research Center 2019-es felméréséből. 

Másrészt mint a szerzők leírják: „Egy tanulmány megállapítja, hogy 

Minél kevesebb ember aktív, annál jelentősebb vesztesége lesz a különböző hátrányos helyzetű embereket segítő szervezeteknek is. 

Azonban van némi remény, hogy a jelenség visszafordítható. Mint Franklin is említi az UnHerden megjelent cikkében: a két szerző által megkérdezett evangéliumi keresztények 51%-a visszatérne. 

Másrészt azok a hívők, akik elhagyják a vallási közösségüket, sok esetben továbbra is konzervatív és bibliai nézeteket vallanak. Tehát politikai hozadéka nincs a kivonulásuknak. Mint Franklin rámutat: 

 mert az evangéliumi szavazók gyülekezet hiányában sem fognak Joe Bidenre voksolni. 

Nyitókép: Robert Wallis/Corbis via Getty Images