A nyugati világ legvallásosabb lakossága még mindig az Egyesült Államokban él. Azonban az elmúlt néhány évben drámaian visszaesett azoknak a keresztényeknek a száma, akik rendszeresen gyülekezetbe vagy templomba járnak. De mi az oka a nagy kivonulásnak?
Az 1990-es évek óta fokozatosan nőtt azon amerikaiaknak a száma, akik a vallástalan kategóriába sorolták magukat. Ennek ellenére a lakosság 64%-a továbbra is valamelyik keresztény egyházhoz tartozónak vallja magát. A keresztény egyházak tagjainak csökkenése mellett, egyre többen vannak az olyanok, akik ugyan a hitüket nem hagyták el, de elmentek a közösségükből.
Ez egy kevéssé elemzett jelenség, amely azonban jelentős társadalmi változásokat hozhat az Egyesült Államokban.
A felmérések szerint a tömeges kivonulás 40 millió embert érint, amely a teljes amerikai lakosság 16%-a.
Jim Davis és Michael Graham amerikai szerzők egy könyvet is írtak a jelenségről: The Great Dechurching: Who’s Leaving, Why Are They Going, and What Will It Take to Bring Them Back (A nagy egyháztalanítás: kik mennek el, miért mennek, és mivel lehet őket visszahozni).
Az „egyháztalanítás” minden nagyobb keresztény felekezetet érint, de a könyv kiemelten foglalkozik az úgynevezett „evangéliumi keresztényekkel” (baptisták, szabadkeresztények, pünkösdiek stb). A szerzők leírják: a Gallup felmérései szerint 80 éve először vannak többségben azok Amerikában, akik vasárnaponként nem mennek el valamilyen vallási összejövetelre. Elmondásuk szerint: a szekularizációval ellentétben
a vallási összejövetelekről való kimaradás nem fokozatos jelenség, hanem hirtelen történt.
Az UnHerd oldalán Peter Franklin amerikai újságíró is írt a jelenségről, és a szerzőpáros könyvéről. Franklin meglepő adatnak tartja: ugyan a 30 év alatti felnőttek hagyják el leggyakrabban a keresztény közösségüket, azonban minél tanultabb egy fiatal keresztény, annál nagyobb a valószínűsége, hogy rendszeresen jár gyülekezetbe. Tehát sok esetben a fiatalok nem az egyetemen tapasztalt hatások miatt mennek el.
Egyik cikk sem említi, de valószínűleg az elmaradásokban szerepet játszott a Covid-19 járvány is, amely alatt hosszabb időre bezártak bizonyos templomok Amerikában.
A templomba járás elhagyása és a szekularizáció egymást kiegészítő jelenségek, de ahogy már említésre került: a közösség elhagyása sok esetben nem azt jelenti, hogy egy hívő ateista lesz. Jim Davis és Michael Graham három fontos faktort sorol fel, amely mindkét jelenséghez hozzájárult. Az első a hidegháború lezárása.
A Szovjetunió elleni harc megerősítette az amerikai keresztény identitást,
mivel Amerika keresztény hatalomként definiálta magát, az ateista és kommunista erőkkel szemben. Azonban a nyugati világ győzelmével ez az imázs megszűnt, és elfogadottá vált vallástalannak lenni.
A második tényező az amerikai kereszténység belső életét illeti: a 90-es években a keresztények egyre aktívabbak lettek a politikában. Ez ahhoz vezetett, hogy kiszakadtak a „vallásos közép” tagjai. A harmadik meghatározó faktornak a két szerző az internetet tartja.
Valószínűleg az is hozzájárulhatott egyes keresztények távozásához, hogy a főáramú protestáns egyházakban (presbiteriánusok, episzkopálisok stb.) a felmérések szerint
az egyházi vezetők jóval liberálisabbak, mint a kongregáció tagjai.
Ez könnyen a tagok elmaradását eredményezheti.
Milyen változásokhoz vezethet az egyházakból való kiáramlás? Először is: „a vallási gyülekezetekben aktívan tevékenykedő emberek általában boldogabbak és társadalmilag elkötelezettebbek, mint a vallásilag nem elkötelezett felnőttek vagy a vallási csoportok inaktív tagjai” – derül ki a Pew Research Center 2019-es felméréséből.
Másrészt mint a szerzők leírják: „Egy tanulmány megállapítja, hogy
a vallási kötődésű nonprofit szervezetek teszik ki a szociális háló 40%-át Amerikában”.
Minél kevesebb ember aktív, annál jelentősebb vesztesége lesz a különböző hátrányos helyzetű embereket segítő szervezeteknek is.
Azonban van némi remény, hogy a jelenség visszafordítható. Mint Franklin is említi az UnHerden megjelent cikkében: a két szerző által megkérdezett evangéliumi keresztények 51%-a visszatérne.
Másrészt azok a hívők, akik elhagyják a vallási közösségüket, sok esetben továbbra is konzervatív és bibliai nézeteket vallanak. Tehát politikai hozadéka nincs a kivonulásuknak. Mint Franklin rámutat:
a demokraták nem nyernek újabb szavazókat a „nagy egyháztalanítással”,
mert az evangéliumi szavazók gyülekezet hiányában sem fognak Joe Bidenre voksolni.
Nyitókép: Robert Wallis/Corbis via Getty Images
Kevin Sabet szerint az átlag embernek fogalma sincs róla, kik állnak a legalizáció népszerűsítése mögött. Ahogy arról sem, milyen veszélyeket rejt a mostani marihuána, ami messze nem „könnyű drog”.
Rettegnek a halál vámszedői: jaj, csak béke ne legyen, mi lesz velünk akkor!? Tari Tamás írása.
Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége továbbra is kifejezetten arra készül, hogy a béketárgyalások folyamatában Budapest lesz a Trump–Putyin-csúcstalálkozó helyszíne.
Az Egyesült Államokban 7,1 millió gyerek él ADHD-diagnózissal, és közülük minden második gyógyszert kap.
Palladino szerint a legutóbbi Trump–Orbán találkozó „történelmi fordulópont volt a két ország szövetségében”.
Újabb részleteket tárt fel a Szuverenitásvédelmi Hivatal a portállal kapcsolatban.
A 30 milliárd forint értékű üzem egy globálisan piacvezető gyógyszer hatóanyagát fogja előállítani.
