Teljes politikai újrarendeződés előtt áll északi szomszédunk, ahol vagy a parlamenten kívülről érkező liberálisok, vagy a bukásból visszatérő Fico futhat be az első helyen.
Szombaton tartják a parlamenti választást Szlovákiában. Több mint hektikus három és fél év után szavaznak újra a szlovákiai választópolgárok a törvényhozás összetételéről az előrehozott voksoláson.
Kevesebb, mint egy teljes ciklus alatt
három kormányfője és háromnál bizonyosan több kormányválsága volt Szlovákiának.
2020-ban még az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OL'aNO) párt győzött a választáson, s lett így egy négypárti kormány élén miniszterelnök a nehezen besorolható, populista Igor Matovic. Akkor, 2006 óta első alkalommal nem a Smer lett a legnagyobb párt a választáson – ugyanakkor ők futottak be a második helyen, a harmadikon pedig a Család Vagyunk párt, Boris Kollár egyszemélyes politikai mozgalma.
Nem jutott be ugyanakkor a parlamentbe a sajtó által már akkor felkapott Progresszív Szlovákia, ahogy a magyar kisebbséghez kötődő pártok is kimaradtak az újabb parlamenti ciklusból.
Az elmúlt három év alatt aztán előbb Matovic, majd a kormányából előrelépő Eduard Heger is belebukott a miniszterelnökségbe. Az elmúlt hónapokban Szlovákia, egyáltalán a politika történetében első alkalommal egy magyar származású politikus került Magyarországon kívül vezető pozícióba.
Ódor Lajos közgazdász lett Szlovákia „szakértői” kormányának vezetője,
hangsúlyozottan csak a mostani választásig. Politikai kormányzást nem is sikerült folytatni, az bizonyos: még újabb botrányok rázták meg északi szomszédunkat az elmúlt hetekben, mely során a nyomozó és titkosszolgálati hatóságok kezdtek már egymás ellen dolgozni. Emellett pedig egyre több Magyarország felől érkező migráns okozott társadalmi és politikai konfliktust.
Ilyen időkben kerül most sor Szlovákia újabb parlamenti választására, ahol várhatóan
jelentős mértékben újra fogják osztani a lapokat.
A legutolsó közvélemény-kutatások szerint az első hely kérdése egyrészt a korábbi újságíró-gyilkossági és korrupciós botrányokból feltápászkodó Robert Fico Smer pártja, valamint az előző választáson még parlamenten kívül maradó, liberális Progresszív Szlovákia között dőlhet el. A legtöbb kutatás a Smer előnyét mutatja: 18 és 24 százalék körüli eredménnyel futhat be az első helyen, ami jól mutatja a szlovák politikai teljes széttöredezettségét.
Ugyanakkor vannak felmérések, amik a Progresszív Szlovákia első helyét prognosztizálják: 15 és 19 százalék közötti voksra számíthatnak az eddigi kutatások szerint.
Ezt is ajánljuk a témában
Mik voltak a választási kampány fő témái, és milyen koalíciós forgatókönyvek reálisak? A Világrend legújabb adásában Kollai Istvánt, a pozsonyi Comenius Egyetem kutatóját kérdeztük.
Rajtuk kívül kispártok egész sora áll rajthoz, többségük pedig komolyan reménykedhet a parlamentbe jutásban. Ugyanakkor
nem lehet biztosra mondani, hogy az 5 százalékos küszöb fölött vagy alatt táncoló pártok közül ki jut be és ki nem
a mostani választáson. Az viszont biztos, hogy ennek alakulása fogja eldönteni, kinek lesz nagyobb esélye koalíciót alakítani: a Fico-féle tábornak, vagy a liberálisoktól a jobboldalig terjedő kispártok halmazának.
A Fico mellől ellépett és saját balos pártot (Hlas) létrehozó Peter Pellegrini 12-15 százalék körüli eredményben bízhat. A szlovák választás egyik legnagyobb kérdése, hogy a választás lezárulta után Pellegrini Fico újbóli szövetségét választaná-e, vagy pedig inkább odaáll a liberálisok vezette tábor mellé – eldöntve ezzel az esetleges parlamenti többség alakulását is.
A kereszténydemokraták (KDH) és a Szabadság és Szolidaritás (SAS) liberális-jobboldali párt 7 százalék fölötti eredményt remélhet, és hasonlóan végezhet az elmúlt ciklus vezető kormánypártja, az OL'aNO és barátai koalíciója. Ekkora támogatást tudhat magáénak a szlovák jobboldali radikalizmus jelenleg legnépszerűbb képviselője, a Republika párt is.
A Boris Kollár féle Család Vagyunk az 5 százalék körül táncol, ahogy a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is. Eduard Heger korábbi kormányfő Demokraták pártja viszont messze a küszöb alatt tartózkodik – nem sikerült a lendületesnek szánt pártalapítás.
A felvidéki magyar pártok az előzetes felmérések szerint nem sok jóban bízhatnak,
3 százalék körüli támogatottságot bír a három korábbi magyar mozgalomból szerveződött Szövetség (Aliancia) párt. Ha ma nem tudják mozgósítani a magyarokat, illetve a felvidéki magyarok maguk nem mozdulnak meg az őket képviselni hivatott pártra való szavazásért, akkor tovább folytatódik a felvidéki magyar politikum parlamenten kívüli, sanyarú léte. Igaz, rövid közjátékként a szlovákok odatettek egy magyart miniszterelnöknek.
Ezt is ajánljuk a témában
A választáson 24 politikai párt és mozgalom, valamint egy koalíció méretteti meg magát.
Nyitókép: Pozsonyi derengés (Forrás: Shutterstock)
A miniszterelnök szerint Magyarország és a családok békéje lesz a tét a június 9-ei választáson.
Helyzetképünk a baloldal választási előkészületeiről.
Macronék szerint viszont addig kell támogatni az ukránokat, ameddig csak lehet.
Horn Gábor szerint a politikát olyan közösségek csinálják, amelyeknek „vannak vezetőik, vannak megjegyezhető arcaik, nem (csak) egy”.
Súlyos árat fizethet a miniszterelnök, ha a toryk vereséget szenvednek a heti önkormányzati választásokon.
„Június 9-én küldjünk olyanokat Brüszelbe, akiknek valóban Európa békéje és jóléte a fontos” – jelentette ki a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.
Pop, rock és electro keveredik Máté Péterrel, miközben így vagy úgy, de a magyar zenekar bármikor képes meglepni a közönségét.
Hszi Csin-ping látogatásának célja Magyarország és Kína államközi és gazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak további erősítése, valamint az együttműködés kiterjesztése újabb területekre.
