A The Spectator szerint az Orbán-kormány a magyar művészet újabb aranykorát hozta el.
Miközben a Nyugat kulturális teljesítményének nagy részét ma a szégyen jellemzi, hogy egyáltalán művészetként létezik, nemhogy művészetnek neveznénk, addig a magyarok nem is lehetnének büszkébbek a magas kultúrához való jelentős, kompromisszummentes hozzájárulásukra – írt a The Spectator hasábjain Toronyi-Lalic Igor a lap szerkesztője.
Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar négyszer lép fel Edinburgh-ban, utána pedig három koncertet ad a BBC Proms sorozatában Londonban augusztusban. A Concerto Budapest zenekar pedig Keller András vezetésével szeptemberben turnézik Nagy-Britanniában és Írországban.
„A magyar zenei élet magasröptű gazdagságát nehéz lesz elkerülni.
Ha a bölcsességük egy részét át tudják adni, nem ez lesz az első alkalom, hogy a magyarok megmentik a nyugati kultúrát”
– írja a szerző, aki szerint „a magyar kultúra ma is aranykorát éli. Felmerül a kérdés: miért? Lehet, hogy Orbán Viktornak köze van ehhez? – teszi fel a kérdést. „A művészet nagyon fontos a kormány számára” – mondja Keller András hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest zeneigazgatója. Hozzáteszi, „Orbán Viktor kultúra-támogatása nem politikai jellegű. Csupán arról van szó, hogy szereti az országot (...) és fantasztikus művészetünk van.”
Még Fischer is, aki nem rajong a kormányért, elismeri, hogy „valószínűleg igen, az Orbán-kormány jót tett a kultúrának” – íja Toronyi-Lalic. „Mindenki egyetért abban, hogy az egész még mindig alulfinanszírozott. De Orbán Viktor növelte a forrásokat, mondja Keller. A művészetek a GDP 1,2-1,4 százalékát kapják, ami több, mint az EU átlaga” – teszi hozzá Keller. Ez százalékban kifejezve
56-szor magasabb, mint az Arts Council England költségvetése.
Amikor Toronyi-Lalic felveti azt, hogy Nyugaton sokan úgy gondolják, hogy Orbán Magyarországa fasiszta, Keller azt válaszolja, hogy „ez nem igaz. Vissza kell utasítanom ezt a mondatot. Ön tegnap érkezett. Mi volt a benyomása? Azt tanácsolom mindenkinek, aki ezt mondja, kérem, jöjjön ide, és nézzen körül. Nem azt mondom, hogy itt minden tökéletes a politikában. De az emberek teljesen szabadon mondhatják el, amit akarnak – fogalmazott.
A cikk szerzője szerinte az erős állami támogatás, a tehetség, mellett talán azért virágoznak Magyarországon a dolgok, mert
a magyarok megőrizték a művészi alkotás belső szükségessége és szépsége iránti mélységes vonzalmukat, amit ma Nyugaton egyetlen művésznek sem lenne mersze kifejezni.
***
Nyitókép: Jászai Csaba / MTI
Pataki Andrást, az Előadó-művészetek Kollégiumának elnökét többek között arról kérdeztük, hogy az NKA vissza nem térítendő támogatásai miként segítik a magyar kultúrát és a színházi világot.
A jobboldali nyilvánosságban régóta érezni az igényt arra, hogy az állam végre a törvény erejével sújtson le az uszítókra, a tudatos hazudozókra, a magyargyalázókra.
Öreg gyerekek és fiatal öregek társadalmában élünk, ahol az senki nem találja a helyét. Keith Haywarddal beszélgettünk arról miként infantilizálta a társadalmat a nyugati kultúra.
Horrorfilmekkel kezdte, ma már filozofikus mélységekben gondolkodik élet, halál és az emberi történelem dolgairól David Cronenberg. A kanadai rendezővel munkásságáról és tűnődéseiről beszélgettünk.
A festőművész-grafikusról szóló új monográfia kapcsán beszélgettünk életpályájáról, a pesti szürkeségtől a Balatonfelvidéken megtalált színpompáig.
Oroszország kész bármilyen fenyegetésre reagálni.
Beszédében hangsúlyozta: szerinte a diplomáciai és katonai nyomás vezette Izraelt idáig, és hozzátette, hogy a Hamászt lefegyverzik, Gázát pedig demilitarizálják — „könnyedén vagy erőszakkal”.
Feladatunk, hogy újra felfedezzük létezésünk alapélményét: az örökkévalóság hatókörében élünk, és az élet teljességének távlatai nem pusztán földi, egzisztenciális jelentőségűek, hanem azokat felülmúlóak. Kocsi Lajos írása.
