Miközben az amerikai politikai elit egyre inkább Kína ellen fordul, addig Peking fenntartaná az amerikai vállalatokkal a kölcsönösen előnyös együttműködést.
Elon Musk, a Twitter tulajdonosa és a Tesla vezérigazgatója a napokban Kínában tett látogatást. A milliárdosnak ez volt 2019 óta az első kínai útja. Musk találkozott Csin Gang kínai külügyminiszterrel, majd később Ding Hszüehsziang miniszterelnök-helyettessel is. E találkozók során megvitatta a legújabb sanghaji Tesla-gyár beruházását, valamint a lítiumakkumulátorok ellátási láncát érintő kérdéseket.
Bár hivatalosan minden az üzletről szólt,
Ráadásul Musk több olyan kijelentést is tett, amely szöges ellentétben áll a Biden-adminisztráció kommunikációjával és céljaival. Nyíltan elítélte az amerikai kormány azon erőfeszítéseit, amelyek az amerikai és a kínai gazdaság „szétválasztására” irányulnak.
Musk azonban már korábban is tett olyan megjegyzéseket, amelyek megdöbbentették az amerikaiakat. Tavaly például arról beszélt a Financial Times-nak (FT), hogy azért lesznek sikeresek a kínai elektromos autógyártók, mert a kínaiaknak erős a munkamorálja. „Egyszerűen rengeteg szupertehetséges, szorgalmas ember van Kínában, akik erősen hisznek a gyártásban” – fogalmazott. Ezzel szemben szerinte
„az amerikaiak már azt is megpróbálják elkerülni, hogy egyáltalán be kelljen menniük dolgozni”.
Később a milliárdos szintén az FT-nek beszélt arról, szerinte hogyan lehetne csökkenteni a feszültséget Kína és Tajvan között. „Az én ajánlatom (...) az lenne, hogy találjunk ki egy különleges közigazgatási övezetet Tajvan számára, ami elfogadható, de valószínűleg nem fog mindenkit boldoggá tenni – mondta Musk.
Peking különösen nagy médiafigyelmet szentelt az amerikai milliárdos mostani látogatásának, minden platformon igyekezett felerősíteni a látogatás jelentőségét. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy bemutassa
Ez különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük, hogy mikor járt olyan amerikai politikus az elmúlt időszakban Kínában, aki ilyen fogadtatásban részesült. Még az a kevés amerikai tisztviselő – Antony Blinken, Wendy Sherman –, aki tárgyalásokat folytatott Kínában, sem kapott ilyen meleg fogadtatást.
Az elmúlt hónapokban Peking teljes mértékben jegelte az Egyesült Államok vezetőivel fenntartott kapcsolatát. Legutóbb például elutasították azt az amerikai kezdeményezést, hogy a kínai védelmi miniszter találkozzon amerikai kollégájával, Lloyd Austinnal a szingapúri Shangri-La konferencia során.
Nem is véletlenül alakult ki a jelenlegi helyzet: Kínáról az amerikai kül- és belpolitikai viták is meglehetősen mérgező hangulatban folynak. Az amerikai politikum egyre inkább Kína ellen hangolja a közvéleményt.
Az utóbbi időben Elon Musk is bőven kapott is kritikát Kínával kapcsolatos véleménye miatt. Már akkor elfogultsággal vádolták Kína irányába, amikor bejelentette, hogy megvásárolná a Twittert. Többek között az űriparban egyik legnagyobb versenytársa, Jeff Bezos vádolta azzal, hogy Kína érdekeit fogja képviselni a közösségi oldalon annak megvásárlását követően.
Valamint amiatt is kritizálták, hogy
– azon az autonóm területen, ahol a vádak szerint a kínai állam emberi jogi jogsértéseket követ el az ottani muszlim ujgur kisebbséggel szemben.
Nagyon úgy tűnik viszont, hogy a piacot nem aggasztja a milliárdos és Kína kapcsolata. A Tesla részvényárfolyama négyhónapos csúcsot ért el múlt pénteken, a Tesla Model Y pedig a világ legkelendőbb autója lett az idei első negyedévben, amelyből Kínában vették a legtöbbet. Musk vagyona pedig újra megközelített a 200 milliárd dollárt.
Musk sem csinál olyat, amit egyébként az amerikai pénzügyi világ nem tenne meg.
és továbbra is lehetőséget látnak az országban. Talán ezek a vállalatok maradtak az utolsó következetes szereplők az Egyesült Államokban, amelyek igyekeznek egyensúlyozni a politikai kockázatok és a saját jól felfogott érdekük között.
Úgy tűnik, a jelenlegi helyzetben a kínai vezetés és az amerikai nagyvállalatok érdekei egybevágnak. Peking abban is bízhat, hogy a Muskhoz hasonló üzletemberek stabilabb irányba vihetik el az amerikai-kínai kapcsolatokat, azt is hirdetve, hogy Kína a politikai ellentétek ellenére hosszú távon továbbra is megbízható gazdasági partner a világban.
***
Nyitókép: Handout / Ministry of Foreign Affairs of the People's Republic of China / AFP
A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön közli a harmadik negyedéves GDP-adatokat. A Mandiner által megkérdezett elemzők vegyes képet festenek Magyarország gazdaságáról, de abban egyetértenek, hogy már látszik a fény az alagút végén.
Kína tovább diktálja a tempót, de a világpiac alakulása már jóval összetettebb, mint egy évtizeddel ezelőtt – a feltörekvő gazdaságok is egyre hangosabban kopogtatnak az ajtón.
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, Európa új gazdasági korszakra készül. A cél: megszabadulni Kína szorításától, mielőtt a ritkaföldfémek új fegyverré válnak a világpolitikai játszmában.
A kormányfő szerint az Európában lévő orosz valutatartalék felhasználása egy orosz-európai konfliktust jelentene.
Innen érthető meg Hadházy Ákos tavaszi kijelentése is, amelyben úgy fogalmazott, hogy ukrán mintára Majdan-típusú felkelésre van szükség.
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Akkor lesz tárgyalás, ha az Egyesült Államoknak sikerül meggyőznie Oroszországot arról, hogy többet veszít a háború folytatásával, mint amennyit nyerhet. Kohán Mátyás írása.
