Orbán úgy próbál a kudarcból kimenekülni, hogy Zelenszkij és Ukrajna ellen uszít
Megpróbál világpolitikai tényezőnek látszani, de ez nem sikerül.
Megérte bevezetni őket? – kérdi a lap.
Az orosz-ukrán háború közelgő évfordulóján a Politico azt vette górcső alá, hogy hatásosak-e az EU-s szankciók Oroszországgal szemben. Több szakértő és politikus véleményére volt kíváncsi a lap.
A Politico szerint Kijev leglelkesebb támogatói azt szeretnék, ha a Nyugat keményebb intézkedéseket eszközöljenek Moszkvával szemben. „Az orosz költségvetési hiány növekszik, az olajból és gázból származó bevételek a felére csökkennek, az alkatrészeket nehéz pótolni, a »McPutyin hamburgerek« pedig borzalmasak” – nyilatkozta például Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a lapnak.
„A nyilvánvalót kimondva, a szankciók célja a háború befejezése” – ezt már Michael McFaul, a Stanford Egyetem professzora mondta. „A háború még nem ért véget” – jelentette ki előbb, majd hozzátette:
„Ez azt jelenti, hogy a szankciók nem érték el a kitűzött célt.”
Az európai szankciópolitikában részt vevő uniós diplomaták és tisztviselők azonban nem mind ezt az álláspontot képviselték, írja a lap.
A Politicónak nyilatkozók többsége hangsúlyozta, hogy a cél reálisan nézve soha nem az volt, hogy Oroszországot rávegyek a csapatai visszavonására. Ehelyett a cél az lett volna, hogy gyengítsék a Kreml háborús gépezetét azáltal, hogy megvonják Vlagyimir Putyintól a szükséges pénzügyi hátteret.
A korai előrejelzések ellenére azonban
Az Orosz Központi Bank beavatkozásai, a fennmaradó energiaexportból származó bevételek, és az új piacok felé való fordulás tompították az uniós szankciópolitikát. A lap azt is közölte, hogy a nyugat-európai kormányok szerint itt az ideje egy évvel a háború után feltenni a kérdést:
A felvetés azért is aktuális a lap szerint, mert az EU az orosz invázió évfordulója előtt épp a 10. szankciós csomagot fontolgatja.
***
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij