Ügyetlen hasonlattal vérig sértette a spanyolajkú közösséget Biden felesége

„A közösségetek olyan sokszínű és egyedi, mint a reggeli taco” – mondta Jill Biden, az amerikai elnök felesége az Egyesült Államokban élő spanyol ajkú közösségek legnagyobb éves konferenciáján, az UnidosUS-en. A texasi beszéd azonban olyan rosszul sült el, mint Biden gyakorlatilag bármelyik nyilvános szereplése az elmúlt hetekben, – például ez, ez és ez – a first lady szavait számos kritika érte.

„A reggeli tacóval demonstrálni a San Antonióban élő spanyol ajkú közösségek sokszínűségét kiválóan szemlélteti a kulturális ismeretek hiányát” – reagált Jill Biden kijelentésére az Országos Hispán Újságírók Közössége (NAHJ). Az NAHJ úgy folytatta: „Arra ösztökéljük a first lady stábját, hogy a jövőben fordítsanak nagyobb figyelmet a közösségeink komplexitásának megértésére. Ne nevezzenek tacónak, és ne is próbáljanak minket sztereotípiákba szorítani.”

A first lady sajtótitkára bocsánatot kért.  „A first lady sajnálja a történteket, szereti és nagyra tartja a spanyol ajkú közösségeket” – írta. A Fehér Ház nem adott ki közleményt, azonban több republikánus politikus is megszólalt az ügyben.

„Nem csoda, hogy a spanyol ajkúak menekülnek a Demokrata Párttól” – fogalmazott Andy Biggs arizonai republikánus szenátor. A politikus arra emlékeztetett, hogy a first lady szavai csak tovább növelhetik az elégedetlenséget Joe Biden demokrata párti elnök munkájával szemben.

A Quinnipiac Egyetem áprilisi felmérése szerint az elnök munkájával a spanyol ajkú szavazók csupán 26 százaléka elégedett, amely a legalacsonyabbnak bizonyult valamennyi demográfiai csoport esetében – írja a hírről szintén beszámoló Magyar Nemzet.

Az amerikai statisztikai hivatal szerint az ország népességének mintegy 19 százaléka spanyol ajkú. A 62 millió fő 2020-ban már a második legnagyobb etnikai közösséget és így jelentős szavazótábort jelentett az Egyesült Államokban. A pártoknak a spanyol ajkú szavazók megnyerése elengedhetetlen, ugyanis arányuk az olyan billegő „csatatér államokban” mint Új-Mexikó (49 százalék), Arizona (31 százalék) vagy éppen Florida (26 százalék) megkerülhetetlen.

Például a Kaliforniai Egyetem (UCLA) szerint Dél-Floridában már nem is beszélhetünk „spanyol ajkú szavazatról”. A márciusban publikált kutatásban ugyanis azt állapították meg, hogy míg a kubai közösség inkább republikánus szavazó (a Kubával szembeni erősebb fellépés miatt), addig a többi közép-amerikai országból érkezett lakos demokrata párti. A UCLA szerint éppen ezért teljesen külön kell kezelni ezen közösségeket.

„Rettenetesen megérezzük az áremelkedést, és ezt a szavazatommal is jelezni fogom” – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek egy magát több mint harminc éve demokrata párti szavazónak tituláló arizonai spanyol ajkú férfi, aki szerint a republikánusok gazdaságkezelése jobb lenne az országnak.

Nyitókép: Twitter.