„A közösségetek olyan sokszínű és egyedi, mint a reggeli taco” – üzente a hispánoknak Jill Biden.
„A közösségetek olyan sokszínű és egyedi, mint a reggeli taco” – mondta Jill Biden, az amerikai elnök felesége az Egyesült Államokban élő spanyol ajkú közösségek legnagyobb éves konferenciáján, az UnidosUS-en. A texasi beszéd azonban olyan rosszul sült el, mint Biden gyakorlatilag bármelyik nyilvános szereplése az elmúlt hetekben, – például ez, ez és ez – a first lady szavait számos kritika érte.
„A reggeli tacóval demonstrálni a San Antonióban élő spanyol ajkú közösségek sokszínűségét kiválóan szemlélteti a kulturális ismeretek hiányát” – reagált Jill Biden kijelentésére az Országos Hispán Újságírók Közössége (NAHJ). Az NAHJ úgy folytatta: „Arra ösztökéljük a first lady stábját, hogy a jövőben fordítsanak nagyobb figyelmet a közösségeink komplexitásának megértésére. Ne nevezzenek tacónak, és ne is próbáljanak minket sztereotípiákba szorítani.”
A first lady sajtótitkára bocsánatot kért. „A first lady sajnálja a történteket, szereti és nagyra tartja a spanyol ajkú közösségeket” – írta. A Fehér Ház nem adott ki közleményt, azonban több republikánus politikus is megszólalt az ügyben.
„Nem csoda, hogy a spanyol ajkúak menekülnek a Demokrata Párttól” – fogalmazott Andy Biggs arizonai republikánus szenátor. A politikus arra emlékeztetett, hogy a first lady szavai csak tovább növelhetik az elégedetlenséget Joe Biden demokrata párti elnök munkájával szemben.
A Quinnipiac Egyetem áprilisi felmérése szerint az elnök munkájával a spanyol ajkú szavazók csupán 26 százaléka elégedett, amely a legalacsonyabbnak bizonyult valamennyi demográfiai csoport esetében – írja a hírről szintén beszámoló Magyar Nemzet.
Az amerikai statisztikai hivatal szerint az ország népességének mintegy 19 százaléka spanyol ajkú. A 62 millió fő 2020-ban már a második legnagyobb etnikai közösséget és így jelentős szavazótábort jelentett az Egyesült Államokban. A pártoknak a spanyol ajkú szavazók megnyerése elengedhetetlen, ugyanis arányuk az olyan billegő „csatatér államokban” mint Új-Mexikó (49 százalék), Arizona (31 százalék) vagy éppen Florida (26 százalék) megkerülhetetlen.
Például a Kaliforniai Egyetem (UCLA) szerint Dél-Floridában már nem is beszélhetünk „spanyol ajkú szavazatról”. A márciusban publikált kutatásban ugyanis azt állapították meg, hogy míg a kubai közösség inkább republikánus szavazó (a Kubával szembeni erősebb fellépés miatt), addig a többi közép-amerikai országból érkezett lakos demokrata párti. A UCLA szerint éppen ezért teljesen külön kell kezelni ezen közösségeket.
„Rettenetesen megérezzük az áremelkedést, és ezt a szavazatommal is jelezni fogom” – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek egy magát több mint harminc éve demokrata párti szavazónak tituláló arizonai spanyol ajkú férfi, aki szerint a republikánusok gazdaságkezelése jobb lenne az országnak.
Nyitókép: Twitter.
A Makóról az Egyesült Államokba keveredő Pulitzer József újságíróként helyezkedett el új hazájában. A szerencsének és leleményességének köszönhetően először egy St. Louis-iújságot vásárolt meg, majd betört a New York-i sajtópiacra is. A The World című napilap élén hódította meg Amerikát.
Thunberg szerint mindegy ki lesz az elnök, Amerika akkor is gonosz, rasszista hatalom lesz.
Míg a volt elnök esetében csak a gyanú merült fel, Bidenék esetében bizonyíték is van, hogy törvénysértő módon jártak el.
Gyilkossági kísérlet, jelöltcsere a hajrában, bírósági ügyek és elképesztő indulatok – még soha nem volt ilyen turbulens az elnökválasztási kampány.
Konok Péter történész szerint itt „két lejárt szavatosságú design csap össze”, és nem lenne meglepő, ha végül a „buborékok” döntenének.
„Kékcédulás szavazás elvtársak? Megint? A kommunistából lett liberális nem vesz el csak átalakul” – jegyezte meg Somkuti Bálint.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
