Hazudnak-e a közvélemény-kutatók? A szakértő válaszol (VIDEÓ)
A választás napján gyakorlatilag az egész amerikai közvélemény-kutató szakma felsült.
Az intézet összehasonlító elemzéséből kiderül: egyértelműen kimutatható, hogy a kormányok stabilitása és teljesítménye összefügg.
2021-ben a tizenkét közép-európai ország háromnegyedében volt kormányválság. Csak a magyar, a szerb és a horvát kormány tudta megőrizni stabilitását – ez derül ki a Nézőpont Intézet összehasonlító elemzéséből. Egyértelműen kimutatható, hogy a kormányok stabilitása és teljesítménye összefügg. A gazdasági, munkahely-teremtési, az államadóssági és az átoltottsági adatok alapján
Az elemzés szerint a közép-európai régió legstabilabb kormányai Magyarország, Szerbia és Horvátország. Sem belső konfliktusok, sem erős kihívók nem veszélyeztetik hivatalban maradásukat. A 12 vizsgált ország közül 5 országban történt kormányváltás idén. Ausztriában kétszer, Romániában és Szlovákiában egy alkalommal, ciklus közben bukott meg a kormányfő, míg Csehországban és Bulgáriában a választások után alakult új kabinet. További három országban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban ugyan nem volt kormányváltás, a kormánykoalíciókat belső konfliktusok terhelik és a parlamenti többség fenntartása folyamatos nehézséget okoz.
A Nézőpont Intézet elemzése bizonyította, hogy az egyes országok kormányzati stabilitása és kormányzati teljesítménye szorosan összefügg. Inkább az eltérések igényelnek magyarázatot, mint azok a példák, ahol a stabil kabinetek sikeresek is. Azok a kormányok gyorsabban, rugalmasabban és innovatívabban tudtak reagálni a koronavírus okozta gazdasági, egészségügyi és társadalmi nehézségekre, amelyek idejét és energiáját nem a belső konfliktuskezelés és a parlamenti többség szervezése kötötte le.
Az elemzést a Nézőpont Intézet a 12 ország szakértőivel együtt 2021. december 10-én megvitatta és véglegesítette. Az elemzés itt érhető el.
Fotó: MTI/Máthé Zoltán