Igazi dalos pacsirta lett Magyar Péter a kamerák kereszttüzében (VIDEÓ)
Aztán hátat fordított és elsétált.
A Reuters szerint Mahammad Jakub molla, aki a tálibok elhunyt társalapítójának, Omár mollának a fia, szintén magas rangú tisztséget fog betölteni az új kabinetben, amelynek megalakulása szombatra várható.
„Alig három héttel a tálibok afganisztáni hatalomátvétele nyomán kezd formát ölteni a dél-ázsiai ország új kormánya élén Abdul Gáni Baradar mollával, a radikális iszlamisták politikai bizottságának vezetőjével” – jelentette pénteken tálib forrásokra hivatkozva a Reuters hírügynökség.
Egy Hakkani lehet a belügyminiszter
A Reuters szerint Mahammad Jakub molla, aki a tálibok elhunyt társalapítójának, Omár mollának a fia, szintén magas rangú tisztséget fog betölteni az új kabinetben, amelynek megalakulása szombatra várható. A tálibok szóvivői csütörtökön közölték, hogy az új, huszonöt miniszterből álló kormány bemutatása alkalmából egy különleges ceremóniát készítenek elő a kabuli elnöki palotában. Úgy tudni, a leendő kabinet munkáját egy tizenkét muszlim vallástudósból álló tanács fogja segíteni. Értesülések szerint két hónapon belül összehívják az régiók és a civiltársadalom képviselőiből álló afgán nagytanácsot,
A Hama Press afgán hírügynökség nemrég ugyanakkor arról adott hírt, hogy Baradar molla a külügyminiszteri tisztség várományosa, Jakub molla a védelmi, Halifa Hakkani pedig a belügyi tárca élére kerülne.
Fontos a legitimitás
Az al-Dzsazíra pánarab televízió tudósítása szerint a nap folyamán megérkezett Kabulba a katari külügyminisztérium egyik tisztségviselője. A látogatás célja mielőbb megnyitni a főváros nemzetközi repülőterét a polgári légiforgalom előtt. A fenyegető gazdasági összeomlás miatt a tálibok vezetése számára hírügynökségek szerint kényszerűen fontos, hogy a nemzetközi adományozók elismerjék legitimitásukat. Az Egyesült Államok és az Európai unió is attól tette függővé a tálib-hatalom hivatalos elismerését, hogy az iszlamisták megtartják az emberi jogok védelmével kapcsolatos korábbi ígéreteiket.
Kína a nagyhatalmak közül elsőként jelezte Afganisztán új vezetőinek, hogy hajlandó lenne erre. Szuhail Sahín tálib szóvivő pénteken Twitter-oldalán közölte, hogy Peking tovább fogja működtetni kabuli nagykövetségét. Hírügynökségek ezzel összefüggésben hírt adtak arról is, hogy nem sokkal korábban Abdul Szalam Hanafi, a tálibok katari politikai irodájának egyik tagja Vu Csiang-hao kínai külügyminiszter-helyettessel telefonált. Sahín mikroblogján hozzátette, hogy Kína emellett "folytatná és fokozná" az Afganisztánnak szánt humanitárius segélyezést, különös tekintettel a koronavírus-járványra.
Egykori mudzsahidból lett nyolc évig fogoly, most kormányfő lehet
Vang Ven-pin kínai külügyi szóvivő megerősítette ezeket az értesüléseket. Kijelentette, Kína abban reménykedik, hogy a táliboknak sikerül egy nyílt és különböző politikai erők integrálásán alapuló politikai rendszert, valamint egy mérsékelt és stabil bel- és külpolitikát kialakítaniuk. Hozzátette: Peking elvárja, hogy a tálibok egyértelműen megszakítsanak minden kapcsolatot a terrorista csoportokkal. Abdul Gáni Baradar a dél-afganisztáni Uzurgán tartományban született és Kandahárban nőtt fel, a 2013-ban elhunyt Omar mollával közösen alapította a tálib mozgalmat. Sok afgánhoz hasonlóan az 1979-es szovjet megszállás hatására lett mudzsahid (fegyveres harcos),
2010-ben a tálibok katonai vezetője volt, amikor a pakisztáni Karacsiban elfogták. Washington nyomására engedték szabadon 2018-ban. Később a katari tálib politikai iroda vezetője lett. Onnan irányította a tárgyalásokat az Egyesült Államokkal a külföldi csapatok kivonásáról Afganisztánból, majd a kudarcba fulladt béketárgyalásokat az afgán kormánnyal.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA