"A Nyugat-Balkán kulturálisan és vallást tekintve az egyik legsokszínűbb hely Európában. A régió a nemzetállamok létrejötte előtt született római-, bizánci- és oszmán birodalmak kulturális és történelmi jegyeit is magában hordozza. A vallási csoportokat tekintve a katolikus, muzulmán, zsidó, valamint ortodox hívek is jelentős számban képviseltetik magukat. Sajnos a történelem viharai során a békés együttélés időszaka ritkán adatott meg a térségnek, ezért is rendkívül fontos egy európai perspektíva felvázolása. Sajnálatos az is, hogy az Európai Unió és tagállamai a belső viszályok mellett kevésbé tudtak a térségre koncentrálni, s amelyik esetben ez meg is történt, ott a vélt vagy valós történelmi nézetkülönbségek kerültek felszínre. Mind az észak-macedón, mind az albán fejezetek tárgyalása politikai színezetet kapott. Előbbi esetben Bulgária akadályozza a közeledési folyamatot a történelmi sérelmek és a nemzeti identitáspolitika felszínre hozatalakor. Az utóbbi országnál Hollandia kifogásokkal élt a korrupció, szervezett bűnözés, illetve a menekültügyi eljárás hiányosságai tekintetében.
Ennek ellenére a régiós együttműködés számos területen rohamosan fejlődik. Fontos lépésnek tekinthető, hogy július 1-től a nyugat-balkáni hatok eltörölték a roaming díjakat, így könnyítve az emberek, a termékek, a tőke és a szolgáltatások folyamatos áramlását. Az EU 3.3 milliárd eurós támogatás nyújtott a Covid-válság miatt bajba került térségnek, emellett aktívan támogatja a gazdaságfejlesztést. A tavaly októberben elfogadott Gazdasági és Befektetési Csomag részeként a térség országai 9 milliárd euró pénzügyi támogatást kapnak, amely a közlekedési infrastruktúrát, a zöld átállást és az energiahatékonyságot is érinti.
Intézményes reformok a bővítésen túl
A helyi közösségek, illetve az állam és a privátszféra bevonása az Európai Unió pénzügyi támogatásával rendkívül fontos, viszont a fejlesztések mellett intézményi, politikai és kulturális megújulásra is szükség van. A demokratikus átmenet során Észak-Macedónia nagyot lépett előre a prespa-i megállapodással, kiegyezve a – görög fél által is szorgalmazott – névváltással. A közigazgatás és bírói reformok területén is komoly fejlődés történt, megszilárdítva az európai elkötelezettséget. Ennek ellenére a 2021 júliusi Általános Ügyek Tanácsán a tagállamok nem tudtak megegyezni a kormányközi konferencia következő időpontjáról Észak-Macedónia és Albánia tekintetében. A csomagmegközelítés (a két ország együttes kezelése) fontos mérföldkő, viszont a döntésképtelenség hitelvesztéshez vezet. Albánia esetében minden tagállam egyetértett, Észak-Macedónia esetében csak Bulgária volt „akadályozó tényező”.