A német Zöldek és a valóság

„A német Zöldek szárnyalnak. Miután a párt megnevezte történelmének első kancellárjelöltjét, a 40 éves Annalena Baerbockot, egy közvélemény-kutatás már befutó pozíciót jósol. A szeptember 26-án esedékes német választásokig még sok minden történhet, azonban egyre nehezebb egy olyan forgatókönyvet elképzelni, amely nem számol a Zöldekkel, mint a következő koalíciós kormány tagjával. 

A nemzetközi megmondóemberek nagy reményeket fűznek ahhoz a német kül- és biztonságpolitikai irányvonalhoz, amelyet a Zöldek is alakíthatnak. A New York Times nemrégiben megjelent ismertetője a Zöldeket egy olyan pártként ünnepelte, mely „pragmatikus, határozott álláspontot fog képviselni külföldön” és „elkötelezett Németország NATO-tagsága és az Egyesült Államokkal való szoros szövetség mellett”. Egy másik elemző szerint a Zöldek és a konzervatív kereszténydemokraták koalíciója „végre koherens védelmi politikát teremthet”.

Ezen újságírók és elemzők valószínűleg csalódni fognak. Nem valószínű, hogy az a német kormány, melyben a Zöldek kulcsszerepet játszanak, biztosítaná Németországnak a NATO szövetségesek várakozása szerinti biztonságpolitikát. 

Baerbock egy olyan pártot vezet, amely eltávolodott a békamozgalomra építő NATO-ellenes, pacifista gyökerektől. Ma már úgy látják, hogy a katonai szövetség „az európai biztonság elengedhetetlen szereplője”, és egyértelműen elkötelezettek a multilateralizmus és az Európai Unió megerősítése mellett.

(…)

A Zöldek azonban csak látszólag változtak. A védelem- és biztonságpolitika terén a zöld baloldali szárny még mindig erős. A párt választási platformja ellenzi, pontosabban „önkényesnek” tartja azt a két százalékos védelmi kiadási célt, amelyet Németország a NATO-n belül vállalt. 

A párt ugyanakkor elkötelezett a német fegyveres erők finanszírozása mellett. De a koronavírus utáni költségvetési megszorítások közepette a zöldpárti miniszterek valószínűleg nem a magasabb katonai kiadások, hanem a szén-dioxid-semlegességet, a digitális átalakulást és a társadalmi jólélet célzó programok mellett érvek majd. 

Kormányra kerülésük esetén a Zöldek a francia-német védelmi együttműködés egyik kulcsprojektjét, a francia-német vadászrepülőgép-fejlesztési programot is leállíthatják. Baerbock továbbá azt is követeli, hogy a német kormány írja alá az atomfegyver-tilalmi szerződést, Németország vonuljon ki a NATO Nuclear Sharing programjából és vonják ki az összes amerikai atomfegyvert az országból. Baerbock mindezt három éve mondta, kijelentéseit pedig azóta sem vonta vissza. Ezen állítások azon zöld aktivistáknak kedveznek, akik rajonganak a „feminista külpolitikáért” és a nukleáris elrettentést a „mérgező férfiasság” kifejezéseként határozzák meg.

Bár a kereszténydemokraták és a Zöldek koalíciója nem biztos, hogy elhozza azt a védelem- és biztonságpolitikát, amelyet a nemzetközi szereplők úgy várnak, a Baerbock és a kereszténydemokrata jelölt, Armin Laschet közötti verseny kiélesíti a kül- és biztonságpolitikával kapcsolatos vitát.

Laschet határozottan támogatja a NATO két százalékos célértékét, és hisz a nukleáris fegyverek visszatartó erejében. A CDU/CSU jelöltje számon kérheti Baerbockon, hogy mégis hogyan kíván fellépni az általa komoly veszélytényezőnek tartott Peking és Moszkva ellen azzal a védelem- és biztonságpolitikával, melyet pártja támogat.

(…)

16 év ellenzéki lét után a Zöldek most Németország külpolitikai hangjává válhatnak, és úgy tűnik, vannak konkrét elképzeléseik. Azonban biztonságpolitikai szempontból egyáltalán nincsenek összhangban Németország legfontosabb szövetségeseivel.”