Törökország mégis együttműködne a Ciprus körüli energiahordozók ügyében

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter hétfőn Ankarában arra szólította fel a Ciprus körüli szénhidrogén-források kitermelésében érdekelteket, hogy működjenek együtt Törökországgal. Cavusoglu a török nagykövetek éves konferenciáján mondott megnyitóbeszédében Görögországot kiemelve hangsúlyozta, hogy Ankara olyan partneri kapcsolatban akar állni Athénnal, amelyben mindkét fél a kölcsönös érdekeket szem előtt tartva jár el. „Dolgozzunk össze térségünk és népeink jóléte érdekében” – fogalmazott a török diplomácia vezetője. „Változtassuk a Földközi-tenger keleti vidékét a béke medencéjévé!” – hangoztatta.

Ankara szívén viseli a sziget sorsát

A Ciprus közelében megkezdett török próbafúrásokról szólva leszögezte: Ciprus Törökország „nemzeti ügye”. Ankarának ezért az a célja, hogy a sziget környékén található energiahordozókat igazságosan osszák el a török és a görög ciprióta lakosság között – mutatott rá a török tárcavezető. 
Cavusoglu mindazonáltal hozzátette: az Európai Unió nem viselkedhet úgy, mint egy bíróság olyan jogi ügyekben, mint a Földközi-tenger keleti medencéjére vonatkozó kizárólagos gazdasági övezetek kérdése.

Brüsszel július közepén szankciókat vezetett be Ankara ellen a Ciprus partjai mellett megkezdett „illegális” török próbafúrások miatt. Az elfogadott büntetőintézkedések között szerepel egyebek mellett az EU-török társulási tanács üléseinek a felfüggesztése, az uniós tagjelöltségre elkülönített finanszírozás csökkentése és az Európai Beruházási Bank hiteleinek korlátozása. Törökország szerint a Földközi-tenger keleti térségének országai között még nem született a nemzetközi jogszabályokkal összhangban olyan – méltányosságra alapuló – megállapodás, amely kijelöli a tengerfenéken a kizárólagos gazdasági övezeteket.

Fittyet hánynak az uniós szankcióknak

Cavusoglu nemrégiben kijelentette: „nem kell nagyon komolyan venni” az unió szankcióit. A megszorítások a szolidaritás jegyében Ciprus görög lakosságának és Görögországnak hivatottak kedvezni – vélte, és hozzátette, hogy az Európai Uniónak szüksége van Törökországra, így Brüsszelnek nincs más választása, kényszerűen Ankarához fordul majd. A török külügyminiszter hétfői felszólalásában megerősítette, hogy „nem ismerik el” az EU büntetőintézkedéseit.

A szigetország körül kiéleződött feszültségekkel párhuzamosan Níkosz Anasztasziádisz ciprusi elnök augusztus 9-én, pénteken a fővárosban, Nicosiában találkozik Mustafa Akinci török ciprióta vezetővel, hogy megvitassa vele a két fél közötti béketárgyalások újraindításának lehetőségeit.

Cavusoglu ezzel kapcsolatban hétfőn azt közölte: Törökország egyetlen megoldási javaslatot sem zár ki, ugyanakkor maga sem erőltet. Nyomatékosította ugyanakkor: Ankara a megoldást célzó egyeztetéseket pártolja, haszontalan pusztán a megbeszélések fennállásának látszatáért újrakezdeni a tárgyalásokat.

Megoldatlan kérdések sorozata

Törökország és a nemzetközileg elismert ciprusi kormány többször egymásnak feszült már a Földközi-tenger keleti medencéjében lévő olaj- és földgázmezők ügyében. A kizárólag Ankara által elismert Észak-ciprusi Török Köztársaság igényt tart a Ciprus környéki vizek alatt található energiahordozók egy részére, de Nicosia erről hallani sem akar.

A nemzetközileg elismert ciprusi kormány korábban nemzetközi cégeket bízott meg azzal, hogy végezzenek próbafúrásokat a szigettől délre található vizeken, földgáztartalékok után kutatva. A katonai ellenőrzést a sziget északi részén fenntartó Törökország tiltakozott ezen „egyoldalú” kezdeményezés ellen, és a közelmúltban földtani méréseket, valamint próbafúrásokat végző hajókat küldött Ciprus közelébe a szakadár Észak-ciprusi Török Köztársaság engedélyével.

Ciprus 1974-ben, egy görög katonai puccsot követő török invázió után szakadt két részre. Törökország körülbelül 35 ezer katonáját állomásoztatja Észak-Cipruson. A ciprusi görögök és törökök közötti béke- és országegyesítési tárgyalások legutóbb 2017 nyarán szakadtak meg.

(MTI)