Nem ez az első eset idén, hogy feszültté válik a viszony Kína és Tajvan között.
A kínai tengeri biztonságért felelős hatóság lezárta a nagyjából Sanghajtól Hongkongig tartó kínai parti vizeket – írja a Der Standard. A tajpeji védelmi minisztérium közölte: figyelemmel kísérik a Tajvani-szorosban zajló eseményeket, a hadsereg pedig készen áll a sziget megvédésére. A szigetország egyébként májusban tartott hasonló gyakorlatot a térségben.
Nem ez az első eset idén, hogy feszültté válik a viszony Kína és Tajvan között. Peking áprilisban tartott nagyszabású hadgyakorlatot Tajvan körül, ebben hadihajók, bombázók és felderítőgépek is részt vettek. Egy hónappal korábban pedig az Egyesült Államok hadihajói úsztak be a stratégiailag kiemelten fontos Tajvani-szoros vizeire.
Kína 1949, vagyis a népköztársaság megalapítása óta saját területeként tekint Tajvanra, ahová Csang Kaj-sek menekült maradék haderejével azután, hogy vereséget szenvedtek Mao Ce-tung kommunistáitól a kínai polgárháborúban. Peking azóta a szigetország elfoglalásával fenyegeti Tajpejt.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Peking erőteljes ellenlépéseket ígért, miután az Egyesült Államok új fegyvereladásokat hagyott jóvá Tajvannak.
Donald Trump néhány nappal ezelőtt egy posztjában előrevetítette, hogy hivatalba lépése napján új védővámot vetne ki a Mexikóból, Kanadából és Kínából érkező árukra. Mi lehet az újabb vámháború következménye? Mi várható Peking részéről?
Aztán hátat fordított és elsétált.
Zelenszkij elismerte, hogy továbbra is Donyeck megyében a legforróbb a helyzet.
A külügyminiszter-helyettes kijelentette, nem adják ki a volt szír elnököt.
