Franciaország megálljt parancsolt Magyarország ügyében – ez az Európai Unió jövőjét is befolyásolja
Brüsszel döntése aláásná az egyik legfontosabb uniós elvet.
Michael C. Desch, a Notre Dame Egyetem professzora szerint a politikai döntéshozók az akadémiai társadalomtudományi elemzéseket tartják a legkevésbé hasznosnak. A problémát a tudósok egyre növekvő merevsége jelenti. A szerző szerint a politikatudomány területén kutatók a relevancia vagy fontosság helyett inkább az értéksemlegességet tartják szem előtt, ami hosszabb távon káros következményekkel járhat. Desch úgy látja, hogy a tudomány merevsége és relevanciája közötti feszültség végül a politikatudomány tragédiájához fog vezetni. Elmélete szerint ugyanis miközben egyre tudományosabbá kellene válnia annak érdekében, hogy a társadalmi problémákra jobb megoldásokat nyújtson, a gyakorlatban egyre használhatatlanabb lesz.
A politikatudomány tragédiája, hogy mai képviselői értékmentesek akarnak maradni
David M. Ricci egyetemi docens korábbi állításaira hivatkozva azt írja a szerző, hogy a tudósok és a kutatók releváns, aktuális témáktól való merev elzárkózása ahhoz fog vezetni, hogy a politikatudomány a gyakorlatban használhatatlanná válik. Jelenleg egy kutatás tudományossága attól függ, hogy annak eredménye mennyire megalapozott matematikailag. Így az a nézet alakult ki, hogy a fizika a legérettebb tudományág, hiszen ez a terület építkezik leginkább a matematikára, míg a társadalomtudomány a legkevésbé érett diszciplína, mert alig használja a matematika elemeit. Ezzel összefüggésben jelent meg az a törekvés, amely a társadalomtudományt kívánja „tudományossá”, matematikai jellegűvé tenni. Így viszont egyre inkább elvész a politikatudományi kutatások relevanciája, hiszen ennek lényege abban áll, hogy a tudományosság hozzájárul-e a politikai döntések meghozatalához.
Michael C. Desch szerint nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a statisztika és a modellek használatától egy kutatás még nem lesz kevésbé releváns, ugyanakkor ez a megközelítés mára kiszorította a kvalitatív elemzéseket. Ennek következménye pedig az, hogy a döntéshozók számára a politikatudomány egyre kevésbé hasznos. Az irrelevanciáját fokozza az is, hogy sok társadalomtudós nem veszi figyelembe a vizsgált probléma politikai jelentőségét, mert összeegyeztethetetlennek tartja a tudományos objektivitással. Szerintük a társadalomtudományi kutatás legyen értékmentes, és csak arra fókuszáljon, ami van, s ne arra, ami lehetne.
A társadalomtudósok kutatási céljai és eredményei nem szolgálják a közösséget
A különböző tudományágakat képviselő tudósoknak nehézséget jelent egymás, valamint a döntéshozók és a társadalom tagjainak megértése is. Ennek eredménye a tudás szétaprózódása, hiperfragmentációja. Az egyes fontos részeket elvesztegetik, miközben az általuk folytatott tudományos tevékenység egésze a társadalomnak egyre kevésbé hasznos. Ezt erősíti a testületi jelleg (a csoporthoz tartozás érzése, amelybe a laikusokat nem veszik bele), amely arra ösztönzi a tudósokat, hogy szakzsargont használjanak, ezáltal elválasztva és egyúttal függetlenítve is magukat a társadalom többi részétől. A függetlenség iránti vágyuk azonban csak megerősíti a legtöbb társadalomtudomány irrelevanciáját.
Borítókép forrása: The Chronicle of Higher Education