A közvélemény-kutatási adatokat inkább az albánok helyeslése húzza fel.
A macedón állampolgárok több mint 40 százaléka támogatja az ország nevének Macedóniáról Észak-Macedóniára történő megváltoztatását, valamint az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozást – derült ki az Euractiv című, uniós ügyekkel foglalkozó portál által szerdán közzétett felmérésből.
A szeptember 30-án népszavazásra bocsátandó kérdés így szól: „Támogatja-e ön az EU- és NATO-tagságot, és elfogadja-e a Macedón Köztársaság és Görögország közötti megállapodást a névváltoztatásról?”.
A közvélemény-kutatás szerint az állampolgárok 41,5 százaléka igennel, 35 százalékuk nemmel fog szavazni. Nagy különbség van azonban a nemzeti közösségek véleménye között. Az albán nemzetiségűek 88 százaléka támogatja a megállapodást, míg a macedónoknak csak 27 százaléka, 45 százalékuk pedig ellenzi.
A megkérdezettek 66 százaléka akar részt venni a népszavazáson, nem egészen 20 százalékuk azonban csatlakozik az ellenzéki pártok által meghirdetett bojkotthoz – derült ki a felmérésből.
Egy másik közvélemény-kutatás szerint, amelyet a macedón nemzetközi kapcsolatok központja készített a hétvégén 1023 fő megkérdezésével, az állampolgárok mindössze öt százaléka ismeri a megállapodásban teljes tartalmát.
A NATO júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát, miután Szkopjénak 27 évig tartó egyezkedés után sikerült lezárnia az ország nevéről folytatott vitát Görögországgal. Macedónia azonban csak akkor válhat a katonai szövetség teljes jogú tagjává, ha minden hivatalos intézkedést megtettek a névváltoztatással kapcsolatban, vagyis miután sikeres lett az ország nevének megváltoztatásáról szóló népszavazás, az alkotmányt is az új névnek megfelelően módosították, és a görög parlament is ratifikálta az egyezményt.
A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország NATO- és EU-integrációját. Az ország a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt a Jugoszláviára történő utalás.
A névváltoztatásról szóló megállapodást a két ország külügyminisztere június 17-én írta alá.
(MTI)
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
Az LMP alapítója arra volt kíváncsi, hogyha igaz a Tisza-előny, akkor miért kell a többi ellenzéki politikust bántani.
A miniszterelnök elárulta, kinek a győzelmére fogadna.
Észak-Macedónia miniszterelnöke Budapesten méltatta a magyar kormányfőt, és az áprilisi választások tétjére figyelmeztetett.
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
A Nézőpont Intézet több szempontból is jóval reálisabban mér, mint a Medián.
Táboron belülről józanították ki Magyar Péter híveit.
A Jászai Mari-díjas magyar színésznővel beszélgettünk kárpátaljai identitásról, a Déryné Programról és arról, mi alapján dönt vasárnap a választásokon.
Az internetes hozzászólásokat tallózva talán az volt a legfeltűnőbb az esemény kapcsán, hogy sok pedagógus is részt vett rajta.
