Már 2016-ban megszüntették az egykepolitikát.
A kínai vezetés a mintegy negyven éve érvényben lévő születéskorlátozás teljes beszüntetését fontolgatja – jelentette a kínai állami média kedden.
A Hszinhua kínai hírügynökség rámutat arra, hogy az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának hétfőn benyújtott új polgári törvénykönyv-tervezet már nem tartalmaz semmilyen családtervezésre vonatkozó rendelkezést. Az új törvénykönyv ebből kifolyólag hatályon kívül helyezné a gyermekvállalásra vonatkozó korlátozást, amelynek célja a kínai népességnövekedés meggátolása volt, de emellett számos negatív hatást fejtett ki: a kínai társadalom elöregedését, a munkaképes népréteg csökkenését, és a nemek egyenlőtlen eloszlását idézte elő, ráadásul a hatóságok súlyos bírságokkal és kényszerabortuszokkal gondoskodtak a törvény betartatásáról.
A kongresszus ezen a héten tárgyal az új törvénykönyv-tervezetről, mely 2020-ban kerülhet elfogadásra. A tervezetben a többi közt helyet kaptak még a szexuális zaklatás megelőzését célzó rendelkezések, illetve van egy olyan intézkedés is, mely egy hónapnyi gondolkodási időt ír elő a válókeresetet benyújtó házaspároknak, akik ezalatt dönthetnek úgy, hogy visszavonják a keresetet.
A kínai kormány 2016-ban beszüntette az 1979-ben bevezetett egykepolitikát, és a városi lakosság számára a továbbiakban két gyermeket engedélyezett családonként. Ez az intézkedés azonban nem hozta meg a várt eredményt a születések számának növekedésében. Ellentétben a kormány által előre jelzett 20 millióval, 2016-ban 17,9 millió gyermek született, mindössze 1,3 millióval több, mint egy évvel korábban. 2017-ben pedig a születésszám 17,2 millióra csökkent.
Sokan azért nem vállalnak második gyermeket, mert a nagyvárosokban egyre emelkednek a gyermekellátás költségei, miközben a nők egyre nagyobb számban folytatnak tanulmányokat, és építenek karriert. Az állami média még júliusban számolt be arról, hogy a kínai kormányzat különféle ösztönző intézkedések bevezetését tervezi, hogy a családokat több gyermek vállalására sarkallja.
(MTI)
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
A megválasztott amerikai elnök szerint Európának kell vezető szerepet vállalnia Ukrajna védelmében és a háború lezárásában.
Az európai akkumulátorgyártás fellegvárának szánt Northvolt összeomlása kijózanító pofon volt a merész tervek szószólóinak. A történet visszatért önmagába, a világ legnagyobb gyártója, a CATL pedig máris bejelentette, hogy új beruházásba kezd – ezúttal Spanyolországban.
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Ausztriában 2015 óta 87 ezer szír állampolgár kapott menedékjogot.
Megzavart egy-két fejtegetést a statisztika az ATV péntek esti műsorában.
