Merkel: Lezárulhat a CDU és a CSU közötti vita

Angela Merkel német kancellár szerint elégségesek az Európai Unió (EU) brüsszeli csúcstalálkozójának eredményei az általa vezetett Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Horst Seehofer belügyminiszter vezette bajor testvérpárt, a Keresztényszociáis Unió (CSU) menekültügyi vitájának lezárásához, a politikus erről egy vasárnapi televíziós interjúban beszélt.

A ZDF német országos köztelevízióban vasárnap este adásba kerülő interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint kiemelte, hogy „meglehetősen jó" eredményeket sikerült elérni a EU-csúcson, és ez a CSU érdeme is, mert a testvérpárttal folytatott vita ösztönzőleg hatott a brüsszeli tárgyalásokon. A vita arról szól, hogy milyen feltételek mellett lehet megtagadni a belépést a német határon az EU valamely tagországában már regisztrált menedékkérőktől, akinek ügyében a Dublin III. EU-s menekültügyi rendelet alapján nem Németország, hanem az az ország illetékes, ahol megtörtént a regisztráció.

Horst Seehofer és a CSU szerint mindentől függetlenül és feltétlenül vissza kell fordítani ezeket az embereket. Angela Merkel és a CDU szerint ezt egyoldalúan nem lehet bevezetni, a szigorítás feltétele, hogy legyenek megállapodások az érintett társországokkal a menedékkérők visszafogadásáról. Jelenleg mindenkit beengednek, aki azt mondja, hogy menedéket akar kérni Németországban, kivéve a korábban már elutasított és belépési tilalom alá vett menedékkérőket.

Horst Seehofer június közepén kilátásba helyezte, hogy július elején utasítja a szövetségi rendőrséget a határigazgatási szigorításra, ha Angela Merkelnek nem sikerül két hét alatt kidolgozni a nemzeti szintű, egyoldalú intézkedést kiváltó, azzal megegyező hatású európai szintű, vagy két-, illetve többoldalú megállapodásokat.

A kancellár a ZDF-nek azt mondta, hogy a Brüsszelben EU-s szinten és a társországokkal folytatott kétoldalú megbeszélésekkel elért eredmények a CSU által szorgalmazott intézkedésekkel megegyező hatásúak.

Hangsúlyozta, hogy a célokat illetően nincs vita, a CDU és a CSU is az EU-ba és a Németországba érkező menedékkérők számának csökkentésére, és az úgynevezett másodlagos migráció - a regisztrált menedékkérők EU-s tagállamok közötti mozgása - visszaszorítására törekszik. A vita a módszerekről szól - mutatott rá, aláhúzva: továbbra is kitart amellett, hogy nem lehet egyoldalúan, egyeztetés nélkül és más országok terhére bevezetni határigazgatási szigorításokat.

Jelezte: nem tudja, hogy miként reagál a CSU a pénteken véget ért brüsszeli tanácskozások eredményére. Mint mondta, reméli, hogy sikerül úgy rendezni a vitát, hogy továbbra is „felelősséget tudunk vállalni országunkért", vagyis nem bomlik fel a CDU/CSU szövetség és a kormány. Hozzátette: mindenki tudja, hogy a helyzet igen komoly, a testvérpártok nehéz tárgyalások előtt állnak, amelyeket ő az eredmények iránti „belső meggyőződéssel" folytat majd.

A CSU elnöksége az interjú felvétele után, vasárnap délután ülésezik Münchenben. A CDU elnöksége vasárnap este tanácskozik Berlinben. A két párt közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) képviselőcsoportja hétfőn frakcióülést tart. Angela Merkel kitérő választ adott a pártszövetség és a kormány fennmaradására vonatkozó kérdésekre, és arra, hogy hajlandó-e bizalmi szavazást kezdeményezni a Bundestagban. Mint mondta, lépésről lépésre kell haladni.

Szombati sajtóhírek szerint a koalíciós társakat – a CSU-t és a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) – egy feljegyzésben tájékoztatta a brüsszeli eredményekről, kifejtve: 14 ország részéről jelezték politikai szinten, hogy hajlandóak a menekültügyben illetékes szervek együttműködésének javításáról szóló megállapodás kidolgozására.

A tervezett megállapodások a Dublin III. EU-s rendelettel kapcsolatosak, amely alapszabályként rögzíti, hogy abban a tagországban kell lefolytatni a menedékjogi eljárást, amelyben a menedékkérőt nyilvántartásba vették. Ezért vissza kell küldeni a regisztráció szerinti országba azokat a menedékkérőket, akik a másodlagos migráció révén megjelennek egy másik tagállamban.

Németország és uniós partnerei esetében ez a visszaküldési folyamat nem zökkenőmentes, az érintettek csupán 15 százalékát sikerül visszajuttatni a menedékjogi eljárás lefolytatására illetékes országba – mutatott rá a kancellár. Feljegyezése alapján a 14 partner ennek az együttműködésnek a javításáról szóló államigazgatási szintű megállapodások kidolgozására mutatott hajlandóságot.

Időközben több ország jelezte, hogy nem tettek ígéretet egy olyan megállapodás támogatására, amely szerint a német határról kiutasítandó menedékkérőket befogadnák azok az államok, amelyekben az EU területén először regisztrálták őket. Azonban a kancellár feljegyzése alapján a megállapodások nem a német határról kiutasítandó menedékkérőkre vonatkoznának, hanem azokra, akik átjutnak a határon és németországi tartózkodásuk során derül ki róluk, hogy már nyilvántartásba vették őket valamely társállamban.

Minden eddiginél szigorúbban bánnának velük, a megérkezés, a döntés és a visszatérítés jelentésű német szavak első betűi alapján ANkER (magyarul: horgony) központoknak nevezett szállásokon helyeznék el őket, amelyeket büntetés nélkül nem hagyhatnának el. Ügyüket egy törvénymódosítás révén gyorsított eljárással rendeznék.

A feljegyzés szerint a dublini rendszertől függetlenül kormányközi megállapodás lehetne kötni Görögországgal és Spanyolországgal azoknak a menedékkérőknek a visszafogadásáról, akiket feltartóztatnak a határon és kiderül róluk, hogy Görögországban vagy Spanyolországban nyilvántartásba vették őket. Ezeket az embereket egy különálló rendszer, egy „határ közeli visszatérítési mechanizmus" keretében juttatnák vissza.

(MTI)