Az Európa Tanács több tagja érintett lehet az azeri korrupciós botrányban

Erős a gyanú, hogy az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének több volt és jelenlegi tagja is vétkes a szervezetet is érintő azeri vesztegetési ügyben – írta vasárnap közzétett jelentésében a testület által megbízott korrupcióellenes vizsgálócsoport.

A szakértők által összeállított értékelésben megállapították, hogy többen is Azerbajdzsán érdekeit képviselték a közgyűlésben, az érintettek a szervezeten belüli „lobbitevékenységükkel" megsértették az etikai normákat.

Az intézményi korrupciót elősegítő rejtett gyakorlatok felderítését végző vizsgálócsoport ötven tanút hallgatott meg és rengeteg dokumentumot áttanulmányozott – írták a több mint 200 oldalas dokumentumban.

Azerbajdzsán állítólag 2 millió eurót fizetett a testület egyes tagjainak azért, hogy jelentésükben kedvezőbb képet fessenek az országban fogva tartott politikai foglyok helyzetéről. Egyeseket állítólag kaviárral, szőnyegekkel és luxusnyaralásokkal ajándékoztak meg.

Michele Nicoletti, a parlamenti közgyűlés elnöke tevékenységük felfüggesztésére szólította fel az érintett képviselőket, amíg le nem zárul a vizsgálat az ügyben.

Az ügyről beszámoló napilapok elsősorban Karin Strenzt és Eduard Lintnert, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU), illetve a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) egykori politikusait emelték ki a feltételezett vétkesek között.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése hétfőn ül össze Strasbourgban.

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű nemzetközi oknyomozó szervezet tavaly nyilvánosságra hozta, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (nagyjából 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, a többi között az Európa Tanács támogatására és befolyásolására. A bakui kormány a pénzmosodáján keresztül állítólag az ET parlamenti közgyűlése több tagjának szavazatát is megvásárolta. Az OCCRP jelentésében több mint 16 ezer azeri tranzakcióról rántották le a leplet.

(MTI)