Románia azért kapta ajándékul Sztálintól Észak-Erdélyt, hogy lenyelje a kommunizmust – kérdés, hogy most „robban-e a puliszka?”
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Az Európai Parlament (EP) legfőbb frakcióinak vezetői szerint az új lengyel törvények „jelentősen gyengítik az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát, valamint a hatalmi ágak szétválasztásának elvét is”. A frakcióvezetők közös levelet küldtek az EP elnökének.
Határozott fellépést sürgettek a lengyel igazságügyi reform ellen hétfőn az Európai Parlament (EP) legfőbb frakcióinak vezetői, hangsúlyozva, hogy a tét „a demokrácia és a jogállamiság túlélése” Lengyelországban.
Az EP elnökének küldött közös levélben hangsúlyozták, hogy a bíróságok működéséről szóló új lengyel törvények „jelentősen gyengítik az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát, valamint a hatalmi ágak szétválasztásának elvét is”. „Ez nem csupán sérti a lengyel alkotmányt, de ellentmond az Európai Unió alapszerződéseiben foglalt elveknek” – írta a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális, a radikális baloldali és a zöldpárti képviselőcsoport vezetője.
Kitértek arra is, hogy a legfelsőbb bíróságról szóló, múlt pénteken benyújtott törvénytervezet elfogadása esetén az országban ezentúl nem lennének garantálhatók a demokratikus választások. Az aláírók felszólították az Európai Bizottságot, hogy világosan vázolja fel, milyen következményekkel is járna ezen jogszabályok elfogadása, illetve arra, hogy kérje fel a Velencei Bizottságot a kifogásolt törvények mielőbbi értékelésére. A frakciók vezetői emellett felszólították Andrzej Duda lengyel államfőt, hogy ne írja alá a parlament által már megszavazott szabályokat, a törvényhozást pedig arra, hogy vonják vissza a legfelsőbb bíróságról szóló tervezetet. Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn kijelentette, hogy a brüsszeli testület „komoly aggodalommal” figyeli a lengyelországi fejleményeket, amelyekről várhatóan szerdán fog tárgyalni az uniós biztosok kollégiuma.
A lengyel elnöki aláírásra váró egyik törvény megszüntetné a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem a szejm lépviselői választanák meg. Egy elfogadásra váró, sokak által bírált törvényjavaslat pedig felmentené a legfelső bíróság mindazon tagjait, akiket nem az igazságügyi miniszter választott ki.
(MTI)