Theresa May brit konzervatív miniszterelnök a héten bejelentette: június 8-án előrehozott választásokat tartanak Nagy-Britanniában. A Brexitre hivatkozik, de persze ismeri a közvéleményt: a Konzervatív Párt tarolhat a választáson. A toryk jelenleg 20 százalékponttal vezetnek a Munkáspárt előtt.
Június 8-ai dátummal kezdeményezte Theresa May brit miniszterelnök az előrehozott parlamenti választásokat Nagy-Britanniában. A londoni parlament nagy többséggel el is fogadta a kezdeményezést, így tényleg az urnákhoz szólítják a brit választókat nyár elején.
Theresa May a Brexitre hivatkozva, a kilépési tárgyalásokhoz való erős felhatalmazás kérésével indokolja a választás kiírását. De nyilván ismerheti a közvélemény-kutatási adatokat, melyek szerint ha most lennének a választások – és hamarosan lesznek is –, a Konzervatív Párt toronymagasan megnyerné azokat.
Az utóbbi hetek közvélemény-kutatási adatai alapján a tory párt 38-48 százalék közötti népszerűséggel rendelkezik, és a támogatottságuk az elmúlt hónapokban emelkedő tendenciát mutat.
Ehhez képest a Jeremy Corbyn vezette ellenzéki, belső harcoktól megtépázott, a Brexit ügyében is megosztott Munkáspárt csak 24-29 százalékon áll, átlagosan 20 (!) százalékkal lemaradva a kormánypárttól. A továbbra is a brit EU-tagság mellett, a Brexit ellen kiálló Liberális Demokrata Párt 11-12 százalékon áll. Az eddig az EU-ból való brit kilépést szorgalmazó, a Brexit eldöntése után gyakorlatilag témáját – és karizmatikus vezetőjét, Nigel Farage-ot – elvesztett UKIP-nak 7-11 százalékot mérnek. A Skót Nemzeti Párt pedig a szavazatok 4-6 százalékára számíthat.
Mivel azonban a brit választási rendszer tisztán az egyéni választókerületekre épül, vagyis a parlament azokból a képviselőkből áll össze, akik egy-egy körzetet meg tudnak nyerni, jelen állás szerint brutális konzervatív győzelem várható, letarolva Anglia legnagyobb részét.
A Munkáspárt az utóbbi években Londonba és az északi iparvárosokba szorult vissza, míg eléggé elfogytak a liberálisok által uralt körzetek is. A UKIP a legutóbbi választáson is csak egy darab körzetet tudott megnyerni, most talán ez sem fog összejönni. A skót nemzetiek viszont továbbra is uralhatják Skóciát, bár ez a londoni parlamenti többségi kormányzás szempontjából nem fog sokat jelenteni.
Ha nem történik valami váratlan fordulat, Theresa May, aki David Cameron lemondása és konzervatív párti belső kamarillaharcok után parlamenti választás nélkül lett új miniszterelnök, kellő mandátummal, rendkívül megerősödve kerülhet ki a választásból.
A volt kancelláriaminiszter szerint a Fidesz nyeri a 2026-os parlamenti választást, a nyugdíjas politikai elemző nem akart tippelni, de abban biztos, hogy brutális kampány lesz.
Fejlett demokráciákban példa nélkül álló módon érvénytelenítette egy szabad elnökválasztás eredményét a román Alkotmánybíróság.
Történelmi döntést hozott a román alkotmánybíróság, amikor megsemmisítette az elnökválasztás első fordulójának eredményét. A hivatalos indoklás szerint a demokrácia védelmében tette, sokak szerint viszont csupán a hatalmát mentő, későn ébredő elit kapkodását látjuk.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Ezek a kutatások sem a köz, sem a szakma érdekeit nem szolgálták, ellenben növelték a felmérések készítőivel szembeni bizalmatlanságot generális értelemben is. Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatójának írása.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
A bukfenckirály megint nagyot alakított.
