Romlik a görög-német viszony

Csakcsöndben [Hozzászóló kiszűrése] 2015. március 12. 10:02 Német újságok is meglepően kemény hangon írnak a görögökről akik el akarják sunnyogni az adósság megfizetését" Eközben Ukrajna átütemezni az államadósságát (sic, héber gogle fordító még nem tökéletes)) http://mandiner.hu/cikk/20150312_ukrajna_atutemezni_az_allamadossagat Érdekes, a fasiszta náci juntánal lehet sunnyogni? Pedig mégcsak nem is eu tagok Kilóg a lóláb, a zsidó disznóláb!

Kérhetnénk jóvátételt a tatároktól a népirtásért, törököktől népirtásért, erőszakokért, az ország tönkretételéért, rabszolgakereskedelemért, a 150 év megszállásért, az osztrákoktól a kizsákmányolásért, 1848-ért, oroszoktól az elhurcolt emberekért, többszázezer nemi erőszakért, amerikától a bombázásokért, a nyugattól trianonért, az ellopott területeinken történő gazdasági tevékenységek elmaradt hasznáért, kamatokkal.

Érdekes gondolatmenet lenne ha végigvennénk melyik ország tartozik a másiknak és mivel. Kárpótlással, jóvátétellel. Meddig menjünk vissza a történelemben?

Németország mellett Európában Magyarország az egyetlen állam, amelyet mindkét világháborúban a befejezés pillanata a vesztes oldalon talált. Az első világháborút követő, sokáig lebegtetett, végül 1923 októberében 200 millió aranykoronában megállapított jóvátételünkből Incze Miklós történész adatai szerint összesen közel harmincmilliót fizettünk ki, részben a Jugoszláviába öt éven át naponta szállított 880 tonna szénnel. A gazdasági válság idején a győztesek gyakorlatilag eltekintettek a további törlesztéstől, ezzel Magyarország az első világháborús számlát kiegyenlítette. Kevésbé bántak velünk kesztyűs kézzel a második világháború után. A Szovjetuniónak, Csehszlovákiának, Jugoszláviának a világpiaci áremelkedések következtében 300 millió dollárról közel a duplájára növekvő összeget kellett hat év alatt fizetnünk. A korábbi német érdekeltségeket a szovjetek kapták meg, így jött létre számos vegyes vállalat, mint például a Magyar–Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság (Maszovlet), a Magyar–Szovjet Bauxit-Alumínium Rt. (Maszobal) vagy a kőolajban érdekelt Maszolaj. A cégeket a negyvenes évek végétől a magyar kormány visszavásárolhatta, ez pedig a korábbi német tulajdonban esett károk miatti felelősségvállalással együtt további 150–180 millió dollár kifizetését jelentette. A Szovjetunió ugyanakkor többször hozzájárult a jóvátétel átütemezéséhez, végül a felét el is engedte, afféle keleti Marshall-segélyként segíteni kívánván a csatlós Magyarország pénzügyi stabilizációját. Nekik egyébként részben ugyanúgy természetben szállítottunk, ahogy Csehszlovákiának is – tegyük hozzá, az ottani legnagyobb magyarüldözések idején! Az 1949-es Csorba-tói egyezmény értelmében a további jóvátétel fejében a Szlovákiából elüldözött, hozzánk áttelepült magyarok javait kapta meg végül Csehszlovákia. A jugoszlávoknak, mint azt Földesi Margit történész kutatásaiban megállapította, 1947-ig 26 millió dollárt fizettünk ki. A továbbiakról nincs adat. Földesi Margit szerint „egyes kutatók azt mondják, hogy mi mind a mai napig fizetjük ezeket a jóvátételi szállításokat. Nem tudjuk, ezek már államtitoknak minősülnek, a kutatók nem kapnak erre vonatkozólag információt.” A második világháború utolsó szakaszában a Szálasiék által Németországba menekített magyar javakat a szövetségesek dézsmálták meg, gyakorlatilag szintén jóvátétel címén. Hozzátehetjük, hogy a hírhedt aranyvonatot a korabeli nyilas visszaemlékezők szerint magánakciókban az amerikai hadsereg tisztjei is fosztogatták. http://mno.hu/migr_1834/hadisarc-197021