Az RMDSZ elnöke szerint ma Romániában senki nem akar felelősséget vállalni semmiért, ami a társadalom felzárkózását segítené. Kelemen Hunor szerint továbbra is problémát jelent Romániában a kisebbségi kérdés megoldatlansága, hiába lett a német nemzetiségű Klaus Iohannis az államfő.
Kelemen Hunor szerint „a reggeltől estig tartó bilincscsörgésen” túl nem lehet látni, hogy merre halad Románia, teljes a bénultság a román politikai elitben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a bilincscsörgés kifejezéssel a példátlan korrupcióellenes harcra utalt abban a politikai helyzetértékelésben, amelyet az erdélyi magyar Kulturális Autonómia Tanács kolozsvári ülésén mondott el szombaton.
Az RMDSZ elnöke úgy értékelte, hogy Romániában ma senki nem akar felelősséget vállalni semmiért, amely a társadalom hosszú távú felzárkóztatását segítené. Megítélése szerint a Ponta-kormány napjai meg vannak számlálva, a kabinet már csak tehetetlenségből kormányoz. Hozzátette, a választási törvényeket leszámítva semmilyen fontos kérdés nincs, amelyről politikai párbeszéd folyna Bukarestben.
Kelemen azt is bajnak tartja, hogy a román társadalom úgy tekinti: a német nemzetiségű Klaus Iohannis államfővé választásával a kisebbségi kérdést megoldották Romániában. Hozzátette, egyelőre nem érzékelhető, hogy az elnök pontosan mit akar, és semmilyen nemzetközi kényszer nem nehezedik Romániára a kisebbségek helyzetének javítása tekintetében.
A politikus beszámolt arról, hogy az év elején többször is tárgyalt Klaus Iohannissal, akit arról próbált meggyőzni, hogy szükség lenne egy, az elnök által garantált többség-kisebbség paktum megkötésére. Ez a paktum biztosíthatná a kisebbségek számára, hogy szerzett jogaikat nem vonják vissza tőlük, a jogokat rögzítő törvényeket alkalmazzák, és ez tudná elősegíteni a román társadalommal folytatandó párbeszédet is, amely a továbblépéshez szükséges.
Az RMDSZ elnöke úgy gondolja: 25 évvel a rendszerváltozás után olyan helyzetbe került a romániai magyar közösség, amikor a meglévő jogait is megpróbálják közigazgatási eszközökkel visszaszorítani. Példaként hozta fel, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) évek óta nem sikerül betartatni a magyar közösség számára kedvező törvényt. Ha nem indul valami új konszenzuskeresés a romániai társadalomban, akkor Románia teljesen el fogja veszíteni a következő éveket – vélekedett a kolozsvári Bánffy-palotában tartott politikai helyzetértékelésében a politikus.
Ellepték a magyar sajtót az elemzések, amelyek egytől egyik arról szóltak, hogy „Románia megelőzött minket”; Talabér Krisztiánnal, a Nézőpont Intézet elemzőjével jártunk utána annak: valóban így lenne?
Egyre elkeseredetteben igyekeznek elkerülni a besorozást az ukrán férfiak.
„Besszarábia egyesülése Romániával az egyházon keresztül történik, és már elkezdődött” – jelentette ki Constantin Olariu.
Ez az arány majdnem kétszerese az európai átlagnak.
Valószínűleg most tört össze a román kormányfő.
Korai volt az öröm a „bezzegromániázó” baloldalon.
A francia elnöki palotában adott díszvacsorán a kínai elnök mellett feszített a francia politikai és gazdasági elit, a szerdai budapesti vizitet azonban már előre megbélyegezte a nyugati sajtó.
Bojár Gábor szerint Magyar Péter most hitelesebben próbálja bizonyítani, hogy ő nem mini-Feri, mint korábban Márki-Zay Péter.
