Lassabb növekedést és kevesebb hiányt jósol Magyarországnak a Bizottság

Az Európai Bizottság téli gazdasági előrejelzése szerint 2015-ben és 2016-ban is a korábban vártnál lassabb gazdasági növekedésre számít Magyarországon, egyúttal a testület csökkentette az idei költségvetési hiányra vonatkozó prognózisát is.

A brüsszeli testület legújabb, csütörtökön nyilvánosságra hozott előrejelzésében az idén 2,4 százalékos, jövőre 1,9 százalékos magyar GDP-növekedést vár. Előző, 2014-es őszi előrejelzésében még 2,5 százalék bővülést jelzett 2015-re és 2 százalékot 2016-ra. A költségvetési hiány idei mértékét szintén lefelé módosította a bizottság: a korábban várt 2,8 százalék helyett 2,7 százalék deficittel számol, míg jövőre mindkét előrejelzésben 2,5 százalék GDP-arányos hiány szerepel.

Az EB téli előrejelzése szerint 2014 első három negyedévében éves szinten 3,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, a nagyobb belföldi kereslet és több egyszeri hatás, például az Európai Uniótól kapott támogatások, vagy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja miatt. 2014 második felében azonban lassulni kezdett a növekedés, így 2014-ben várhatóan 3,3 százalékkal nőtt a GDP.

A gazdasági növekedés lassulása valószínűleg a következő években is folytatódik, éppen azért, mert korábban nagy szerepe volt benne az egyszeri hatásoknak. A belföldi kereslet maradhat a gazdasági növekedés motorja, de a beruházásokról a fogyasztásra helyeződik át a hangsúly, mert a devizahiteles szabályok megváltozása miatt nő a háztartások reáljövedelme. Az EB előrejelzése szerint 2015-ben 2,8 százalékkal nőhet a lakossági fogyasztás, 2016-ben 1,9 százalékkal.

A Bizottság szerint elképzelhető, hogy 2015-ben nem csökken az elnyert EU-s támogatások összege, de mivel új uniós költségvetési ciklus kezdődött, ezért az már szinte elképzelhetetlen, hogy 2016-ban se legyen csökkenés. Ez a változás valószínűleg a befektetési tevékenységre is kihat. A bruttó beruházások összege idén 3,1 százalékkal emelkedik, de 2016-ban 1 százalékkal csökken.

Az export növekedése 2015-ban lassulhat, mert kisebb lesz a kereslet Magyarország nagy kereskedelmi partnereinél, de 2016-ben újra erősebb növekedés várható. Az import helyzetét stabilnak látja az EB a lakossági fogyasztás miatt.

A munkanélküliségi arány 2014-ben kicsivel 7,5 százalék fölött lehet. A munkahelyek száma 2014-ben bővült a gazdasági növekedés miatt, a magánszektorban is több új munkahely jött létre, de a közfoglalkoztatási program is segítette a növekedést. A munkanélküliek száma tovább csökkenhet, de a munkabérek csak mérsékelten emelkedhetnek a 2015-ben alacsonyabb infláció miatt. A prognózis szerint a munkanélküliségi ráta 2014-ben 7,7 százalék, 2015-ben 7,4 százalék, 2016-ban 6,6 százalék lehet.

Az uniós módszertan szerinti harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 0 százalékos változást mutatott 2014-ben, 2015-ben pedig 0,8 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak. 2016-ben a fogyasztói árak már 2,8 százalékkal nőhetnek, részben az olajár növekedés, részben a forint árfolyamának gyengülése miatt.

A GDP-arányos bruttó államadósság 2014-ben 77,7 százalékon, 2015-ben 77,2 százalékon, 2016-ban 76,1 százalékon állhat. A strukturális költségvetési deficit csak mérsékelten csökkenhet, az EB számításai szerint 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,6 százalékos lesz a strukturális hiány, 2016-ban 2,4 százalékos.