A horvát sajtó értesülései szerint az ország idén hivatalosan is kérelmezni fogja felvételét a schengeni övezetbe. Az időpont nem a legmegfelelőbb: a bővítés akadálya lehet keleti szomszéduk, Bosznia, illetve hogy több tagállam – köztük Franciaország – szigorítást szorgalmaz.
Horvátország szeretne csatlakozni a schengeni övezethez, de az EU visszajelzései nem igazán pozitívak – írta a Vecernji List című horvát lap hétfőn. A zágrábi újság jelentése szerint Horvátország EU-csatlakozásának második évfordulója, idén július 1-je előtt pár hónappal hivatalosan is elküldi Brüsszelnek kérelmét a schengeni övezethez való csatlakozási szándékáról, de a témával foglalkozó horvát illetékesek elismerték, hogy „a párizsi terrorista merényletek után nem nekünk áll a zászló”.
Az EU tagállamai egyre kevésbé bíznak a schengeni határokban Románia, Bulgária és Horvátország nélkül is, ezért nehéz elképzelni, hogy bárkit is felvennének most az övezetbe – írta a lap.
„Schengen a megoldás része, nem a problémáé” – idézte a Vecernji List az EU egyik dokumentumát. Ezért a lap szerint az EU nem fogja visszaállítani a határellenőrzést a 26 tagú övezeten belül, de eleget akar tenni Franciaország és más országok követeléseinek, amelyek a terrorizmus ellen küzdenek, és szigorúbb ellenőrzést követelnek a schengeni határokon.
Az a cél, hogy az EU erősítse meg a schengeni határok ellenőrzését, beleértve a horvát-magyar és a horvát-szlovén határt is – áll a lap által idézett dokumentumban.
Az EU szerint Horvátország keleti szomszédai – Bosznia-Hercegovina, Montenegró és Szerbia, amelyekkel a leghosszabb határa van – a terroristákat fegyverekkel ellátó fegyvercsempészek fő beszerzési forrásai és tranzitútvonalai közé tartoznak.
Súlyos probléma továbbá, hogy Boszniában körülbelül 3 ezer potenciális terrorista tartózkodik a belső elhárítás szerint, ami arra utal, hogy az ország „a terrorizmus puskaporos hordója”, és egy ilyen méretű veszély ellenőrizhetetlenné válik.
A párizsi terrorcselekmények rávilágítottak a bevándorlás problémájára. Ha Horvátország nem lesz tagja a schengeni övezetnek, a menekültáradatot továbbra is Magyarországnak kell felfognia, ugyanis a Balkán felől a „megélhetési bevándorlók” útvonala Magyarországon keresztül vezet Nyugat-Európába – írta a lap.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Felsorolni is nehéz, a férfi hány elfogatóparancs volt érvényben.
A lengyelek szerint az Európai Unió számára a biztonság minden lehetséges dimenzióban kiemelt jelentőséget kap majd.
Sean Pennt nagyon aggasztja az, hogy a két politikus hasonlóan gondolkozik számos fontos geopolitikai kérdésben.
A magyar miniszterelnök Donald Trumppal, Elon Muskkal és Michael Waltzcal folytatott tárgyalást.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
