A szélsőjobb nyert Franciaországban

Németországban a konzervatív CDU/CSU pártszövetség a bajor CSU vártnál gyengébb szereplése miatt ugyan szavazatokat veszített a vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson az öt évvel ezelőtti voksoláshoz képest, de így is nagy előnnyel az első helyen végzett a hétfő hajnalban közölt hivatalos előzetes eredménye szerint. Az EP történetében először egy német euroszkeptikus párt és egy neonáciként számon tartott német párt is szerzett képviseletet az Európai Unió multinacionális parlamenti közgyűlésében. A részvételi arány 48,1 százalékos volt Németországban, jelentősen emelkedett a 2009-ben regisztrált 43,3 százalékhoz képest, és jóval felülmúlta a 43,11 százalékos uniós átlagot. 

A CDU/CSU a szavazatok 35,3 százalékát érte el, így várhatóan 36 mandátumot szerez az EP-ben Németországra jutó 96-ból. A csak Bajorországban induló CSU 1,56 millió szavazatot szerzett, 300 ezer szavazót elveszített 2009-hez képest, eredménye szövetségi szintre átszámítva 5,3 százalékra csökkent az előző EP-választáson elért 7,6 százalékról. A tavaly alakult euroszkeptikus újonc Alternatíva Németországnak (AfD) – amely a szeptemberi választáson nem jutott be a német parlament alsóházába (Bundestag) – az EP-választáson stabilizálta kétmilliós bázisát és helyét a német politika első vonalában, a CSU-t legyőzve 7 százalékos eredményt ért el, amivel 7 helyet szerezhet az EP-ben.

A konzervatív CDU/CSU után a második helyet a szociáldemokraták (SPD) szerezték meg, éppen úgy, mint az előző nyolc közvetlen EP-választáson. Az SPD a 2009-es 20,8 százalékhoz, eddig legrosszabb eredményéhez képest jelentősen előrelépett, 27,3 százalékot értek el, ami 28 mandátumot jelenthet. A Zöldek eredménye gyengült a 2009-es 11,8 százalék után, de az ökopárt még a lélektani határként számon tartott 10 százalék felett végzett, csaknem 3 millió választó támogatása révén a szavazatok 10,4 százalékát szerezte meg, ami várhatóan 11 mandátumot jelent. A Baloldal is gyengült kismértékben, az öt évvel ezelőtti 7,2 százalék után 7 százalékot szerzett, és így 7 képviselői helyhez juthat. A Bundestagból tavaly kiesett liberális FDP zuhanórepülése folytatódott, a támogatottsága a 2009-es – minden korábbinál magasabb – 11,1 százalékról 3,4 százalékra gyengült, a mandátumainak száma így 12-ről várhatóan 3-ra csökken.

A német alkotmánybíróság az idén eltörölte az EP-választásra vonatkozó bejutási küszöböt, így 7 kisebb, 1 százalék körüli támogatottságú párt is szerezhet egy-egy mandátumot, köztük a neonáciként számon tartott Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD), és az ironikus felvetéseiről ismert – például Németország és Berlin megosztottságának visszaállítását és Svájc körbefalazását követelő – A PÁRT (Die PARTEI) nevű „viccpárt”, amelyre több mint 180 ezren szavaztak.

A kilépés-párti UKIP nyerhetett Nagy-Britanniában

A legnagyobb EU-ellenes brit politikai erő, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) jelentős előretörését és valószínű győzelmét jelezték a brit európai parlamenti választások hétfő hajnalig ismertté vált eredményei. A hagyományos brit szavazatszámlálási gyakorlatnak megfelelően meglehetősen lassan szivárgó hivatalos részeredményekből is az látszott hétfő hajnalban, hogy a UKIP jelentősen növelte támogatottságát, és 29-30 százalék körüli szavazataránnyal vezeti a mezőnyt. Hivatalos végeredményre hétfő délután előtt nem lehet számítani, mivel több körzetben csak hétfőn kezdik számolni a szavazatokat. 

A legsúlyosabb vereség a leginkább EU-párti brit parlamenti erőt, a Konzervatív Párttal koalícióban kormányzó Liberális Demokratákat érte a brit EP-választásokon. Tim Farron, a párt elnöke hétfőn a BBC-nek nyilatkozva kijelentette: a eredményekből úgy tűnik, hogy a párt az ötödik helyre került, és akár az előző európai parlamenti választásokon megszerzett mind a 11 EP-képviselői mandátumát elveszítheti. A hétfő hajnali adatok alapján a liberálisokat még a brit nagypolitikában egyébként szinte észrevehetetlen Zöldek is megelőzték. A kormányzó Konzervatív Párt és a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt egyaránt 24 százalék körüli eredményt ért el; ez a toryk számára érzékeny veszteséget, a Labour esetében nyereséget jelent. A Liberális Demokraták 2009-ben a szavazatok 13,7 százalékát szerezték meg; az idén a hétfő hajnali részadatok alapján valószínűleg 7 százalékot sem kapnak, vagyis gyakorlatilag megfeleződött szavazótáboruk. Várhatóan EP-képviselet nélkül marad a legnagyobb brit szélsőjobboldali erő, a Brit Nemzeti Párt is.

A szélsőjobb nyert Franciaországban

Franciaországban a szélsőjobboldali Nemzeti Front a szavazatok 25,4 százalékával megnyerte az európai parlamenti (EP) választásokat, több mint öt százalékkal maga mögé utasítva a 20,8 százalékot szerzett jobbközép Népi Mozgalom Unióját (UMP). A kormányzó szocialisták 13,97 százalékkal a harmadik helyre szorultak a francia belügyminisztérium által a szavazatok szinte teljes feldolgozottsága után kiadott hivatalos eredmények szerint. A centrista pártszövetség (UDI-Modem) 9,7 százalékot, a Zöldek 8,75, a kommunistákat és egyéb szélsőbaloldali formációkat tömörítő Baloldali Front pedig 6,23 százalékot ért el.

A harminc évvel ezelőtt Jean-Marie Le Pen által alapított, s jelenleg a lánya, Marine Le Pen vezette euroszkeptikus FN először nyert választást, s 23-25 képviselői helyet, a francia helyek harmadát kaphatja meg a brüsszeli parlamentben. A részvételi arány öt évvel ezelőtt 40 százalékos volt, vasárnap pedig szinte ugyanakkora: 43 százalékos. Az FN-nek ennek ellenére sikerült megnégyszereznie a 2009-es 6,34 százalékos eredményét.

Marine Le Pen a francia nemzetgyűlés feloszlatását és az arányos választási rendszer bevezetésével új választások kiírását kérte vasárnap a köztársasági elnöktől. A francia elnöki hivatal jelezte, hogy Francois Hollande államfő le fogja vonni az eredmény tanulságait. Ennek érdekében hétfő reggelre megbeszélésre hivatalába rendelte a miniszterelnököt és kormányának több tagját, köztük Laurent Fabius külügyminisztert, aki Stéphane Le Foll kormányszóvivőhöz hasonlóan elismerte, hogy Franciaország imázsa és befolyása az egyik legfőbb vesztese a vasárnapi voksolásnak. 

Az olaszoknál a baloldal hasított, Berlusconi nagyot bukott    

Olaszországban húszszázalékos előnyre tett szert a Matteo Renzi miniszterelnök vezette balközép Demokrata Párt (PD) a Beppe Grillo vezette ellenzéki 5 Csillag Mozgalom (M5S) előtt az európai parlamenti (EP-) szavazatok hétfő reggeli, majdnem száz százalékos feldolgozottsága szerint. A nem végleges adatok szerint a Matteo Renzi vezette PD a szavazatok több mint 41 százalékát szerezte meg. A tavalyi olasz parlamenti választásokon a balközép párt 25,4 százalékkal teljesített. A 2013-as olasz voksoláson a 25,5 százalékkal legnagyobb párttá lett M5S most 21 százalékot kapott. Harmadik a Silvio Berlusconi vezette jobbközép Hajrá Olaszország (FI) lett 16 százalékkal, 5 százalékot veszítve a tavalyi olasz parlamenti választásokhoz képest. Ez a Berlusconi vezette olasz jobbközép mindenkori legrosszabb eredménye.