Az egyiptomi tüntetők szerint át kell vészelni az átmeneti időszakot. Az országnak még mindig nincs új kormányfője, miközben az újabb összecsapásokban harminc ember halt meg.
A Nobel-békedíjas, Mohamed el-Baradeit tartották ideálisnak a posztra, azonban az iszlamisták nem támogatták az ő kinevezését, így egyelőre Egyiptom miniszterelnök nélkül maradt. Adli Manszúr ideiglenes elnök továbbra is keresi a megfelelő embert a legnagyobb arab ország élére.
A Muzulmán Testvériség mozgalom eközben újabb tömegtüntetést szervezett vasárnap. Céljuk az, hogy a katonaság által eltávolított Mohamed Murszi elnököt visszaállítsák a hatalomba. Újabb demonstrációra készülnek az ellenzékiek is.
Sok függ a szír lakosságtól és politikai erőktől, a globális nagyhatalmi szereplőktől. De az mindenképpen ígéretes, hogy Magyarország egész más helyzetben van most, mint a 2000-es évek elején.
Háfez al-Aszad 1971-től 2000-ben bekövetkezett haláláig volt Szíria kegyetlen kormányzója.
A bukott szír elnök már menedékjogot is kapott Oroszországban.
A Hajat Tahrir Al-Sham nevű szervezet jól ismert iszlamista csoport: egykor a kalifátus megteremtése érdekében harcoltak az al-Kaida oldalán, ma egy iszlám köztársaságot akarnak létrehozni Szíriában.
Bassár el-Aszad egy elszegényített társadalmon uralkodó erőszakapparátus élén volt elnök negyed évszázadon keresztül, rendszere túlélte a polgárháborút, 2024-ben azonban támogatók hiányában beomlott.
Egy, a kormányerők által hátrahagyott Mi-8-ast próbálgatnak a lázadók.
Orbánéknak elég megőrizni táborukból, aki jelenleg megvan, és emellett kb. 20-25 billegő körzetre koncentrálni.
Milliók tájékozódnak az Eric Li által alapított híroldalról; a politológus most elmondta, hogyan lehet Magyarországnak is nagy szerepe a világban.
