Az amerikai külügyminiszter teljes felelősséget vállalt a líbiai Bengáziban lévő amerikai konzulátus elleni terrortámadás kezeléséért, és védelmébe vette beosztottjait a témáról a szenátus és a képviselőház külügyi bizottságában külön-külön tartott szerdai meghallgatáson.
A diplomáciai tárca leköszönő vezetőjének válaszait a republikánus törvényhozók nem tartották kielégítőnek, és cáfolták, hogy a bengázi képviselet esetében a költségvetési megszorítások miatt nem tették meg a szükséges biztonsági intézkedéseket. A demokrata politikusok nagyra értékelték a távozó miniszter munkáját. Clinton kijelölt utódját, John Kerry szenátort csütörtökön fogja meghallgatni a szövetségi felsőház külügyi bizottsága, amelynek eddig a vezetője volt.
A tavaly szeptember 11-i támadás négy amerikainak, köztük az Egyesült Államok líbiai nagykövetének, Christopher Stevensnek a halálához vezetett. Egy független vizsgálóbizottság megállapította, hogy a külügyminisztérium nem készült fel a támadásra.
„Vállalom a felelősséget” – jelentette ki Hillary Clinton, akinek valószínűleg ez volt az utolsó kongresszusi meghallgatása külügyminiszterként, hiszen az új Obama-kormányban már nem vállalta a tisztséget. Dicsérte a külügyminisztérium és más kormányügynökségek tragédiára adott reakcióját. Több republikánus törvényhozó kérdésére azzal védekezett: napokig nem volt világos képük arról, hogy mi történt.
A külügyminiszter vehemensen tiltakozott az ellen az állítás ellen, hogy az Obama-kormányzat a választási kampány miatt el akarta volna tussolni a terrortámadás tényét. „Egyes emberek azzal vádolták Susan Rice (ENSZ-)nagykövetet és a kormányt, hogy megtévesztették az amerikaiakat. Elmondhatom, hogy ennél semmi sem állhat távolabb a valóságtól” – fogalmazott. Republikánus politikusok ugyanis bírálták Rice nagykövetnek néhány nappal a támadás után született beszámolóját, s azt, hogy a történteket csupán dühös tüntetők számlájára írta, nem pedig iszlamista terroristákéra. „A tény az, hogy van négy halottunk. S hogy ez tüntetés miatt volt, vagy éjszaka sétáló fickók miatt, akik úgy döntöttek, hogy megölnek néhány amerikait? Mit számít ez ma már?” – kérdezte emelt hangon, felháborodottan a meghallgatáson részt vevő szenátoroktól Clinton. Közölte, a bengázi támadás előtt nem kapott az amerikai képviseletek őrizetének megerősítésére vonatkozó kérést.
„Őszintén szólva, azok a válaszok, amelyeket ma reggel adott, számomra nem kielégítőek” – jelentette ki John McCain republikánus szenátor, a kormány Bengázival kapcsolatos politikájának legvehemensebb bírálója. A miniszter azt hangoztatta, hogy az ügyben eddig harminc beosztottja tanúskodott a kongresszus előtt, és hogy a bírálói sohasem lesznek elégedettek. Clinton emellett hangsúlyozta, hogy meghallgatásának idején legkevesebb húsz amerikai diplomáciai képviselet működik súlyosan fenyegető környezetben.
A leköszönő külügyminiszter a meghallgatáson másik arcát is mutatta. A nyilvánosság előtt általában higgadt és visszafogott külügyminiszter elérzékenyülve, a könnyeivel küszködve mondta el, hogy ez személyes ügy számára, Obama elnökkel és az áldozatok családjaival együtt fogadta a támadás miatt elhunyt amerikaiak hazaérkező koporsóit.
A külügyminiszter figyelmeztetett a terrorizmus növekvő észak-afrikai jelenlétére, és azt jósolta, hogy az Iszlám Maghreb al-Kaidája (AQMI) nevű szervezet folytatja bűnös tevékenységét a térségben. „Ez nemcsak terroristák egy csoportja, hanem egy bűnöző vállalkozás” – mondta Hillary Clinton.
A Maliban és Algériában történtekre emlékeztetve a külügyminiszter kijelentette: „nem fér hozzá kétség, hogy az algériai terroristáknak Líbiából volt fegyverük. Nem fér hozzá kétség, hogy az AQMI Maliban lévő maradékainak Líbiából van fegyverük”.
A külügyminiszter felidézte, hogy „négy éve a shebaab (szomáliai iszlamista milícia) az egyik legnagyobb kihívás elé állított bennünket, de most esélyünk van” ellenük. „Meg kell hoznunk a döntést, hogy ugyanezt tesszük Maliban” – fűzte hozzá. „Készek vagyunk harcolni, és ez egy szükséges harc. Nem engedhetjük, hogy Mali északi része menedék legyen” a terroristáknak.
A globális dzsihádista fenyegetés kapcsán kijelentette: az Egyesült Államok megölheti a vezetőiket, de amíg nem nyer teret a demokrácia a térségben, addig „az instabilitásnak ezzel a szintjével kell szembesülnünk”.
A 65 éves Hillary Clinton támogatottsága az NBC és a The Wall Street Journal közös felmérése szerint 69 százalékos az amerikaiak körében. A jelenlegi állás szerint ha indulna, ő lenne a legesélyesebb demokrata elnökaspiráns a 2016-os választásokon.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Kamala Harris, Hillary Clinton és a baloldali lapok is lefasisztázták Donald Trumpot, de még holokauszt-túlélő is tiltakozott ez ellen! Mutatjuk!
A demokrácia halála, ha nem képesek átlátható módon megszervezni a választást.
Orbán Balázs azonnal reagált a szokatlanul sértő és mélyen antidemokratikus kirohanásra.
Esze ágába se volt elmenni a húsdarálóba.
A világunk globális faluvá zsugorodott össze, ahol a járványok, a migráció és a háborús konfliktusok is gyorsan terjednek. Marsai Viktorral, a Migrációkutató Intézet igazgatójával beszélgettünk!
Kommentelt a miniszter, az ex-férj pedig azt kívánhatja, bárcsak ne posztolt volna.
Bár lenne hatékony megoldás, az ukrán igazságszolgáltatás malmai igencsak lassan őrölnek. Nem véletlenül. Az ukrán korrupcióellenes akcióközpont vezetője szerint Zelenszkij bizalmi köréig érnek a szálak, így érthető, hogy a korrupció elleni küzdelemben is vesztésre áll az ország.
