Csökken az izraeli jobboldal előnye

Mind a Háárec, mind a Jediót Ahronót című napilap felmérése szerint 63 helyet szereznek a jobboldali pártok közösen, míg a bal-centrum-arab pártok együttesen 57 mandátumra számíthatnak a január 22-i választások után megalakuló új, 120 fős izraeli parlamentben. A két tábor támogatottsága közötti különbség – amely mostanra tehát hat mandátumra olvadt – a kampányidőszak novemberi kezdete óta folyamatosan csökken.

Egyértelműnek tűnik a jobboldali Likud-Jiszráél Béténu (Izrael a hazánk) választási koalíció győzelme, amely a következő parlament messze legnagyobb alakulata lesz. Mind a Háárec mind a Jediót Ahronót 32 mandátumot jelzett számukra, ami tízzel kevesebb, mint ahány képviselői hellyel jelenleg a két párt együttesen rendelkezik.

Avigdor Liberman bejelentette, hogy az új parlament alakuló ülése után a Jiszráél Béténu – miközben stabil koalíciós partnere marad a Likudnak – ismét különválik, önálló frakciót alakít. Ezzel Benjámin Netanjahu kormányfő pártjának így csak a megszerzett mandátumok nagyjából kétharmada marad.

A második legnagyobb párt várhatóan a szociáldemokrata Munkapárt lesz 17 mandátummal mindkét napilap szerint. A Seli Jehimovics vezette párt népjóléti programjával megduplázhatja helyeinek számát, a jelenlegi parlamenti ciklusban ugyanis mindössze nyolc képviselőjük volt.

Minden közvélemény-kutatás szerint 10-15 mandátumot szerez három párt: a Habájt Hajehudi (Zsidó Haza) telepeseket támogató jobboldali nacionalista párt, a keleti vallásosokat tömörítő Sász és Jaír Lapíd nemrég megalakult Jes Atíd (Van jövő) nevű centrista pártja. A kampány finisében lemaradt a Cipi Livni volt külügyminiszter által szintén újonnan alapított Tnua (Mozgalom) nevű centrista párt. Visszaesett az öt és tíz mandátum közötti kategóriába, ahol rajta kívül a balliberális Merec és az askenázi ultraortodoxok vallásos pártja található.

A Háárec című lap elemzői szerint a választási eredmények garantálják majd Netanjahu győzelmét, de igencsak megnehezítik számára a koalíciós tárgyalásokat. A felmérések szerint négy nappal a választások előtt a megkérdezetteknek mintegy 15 százaléka nem döntött még arról, hova adja voksát.