A mai szóhasználat megjelenésének előfeltétele volt a domborzati egységnek a felismerése – hangsúlyozza Szabó József. A magyarok országa, később a Nagy-Magyarország és a történelmi Magyarország politikai megjelölések lényegileg ugyanerre a területre vonatkoztak, de még az inkább természeti jellemzőkön alapuló megnevezések, mint a Közép-Duna-, a Pannon- vagy a Magyar-medence s a velük logikusan csaknem egybevágó
Kárpát-medence név is csak a trianoni békeszerződés után, a két világháború közt jelent meg és kezdett terjedni.
A nemzetközi szóhasználatban ma főként az angol Pannonian Plain, a német Pannonisches Becken vagy Pannonische Tiefebene ismeretesek. A neves földrajzkutató Cholnoky Jenő is a Magyar-medence vagy a Nagy-Magyarország elnevezést részesítette előnyben. Az 1940-es évek elején néhány évig létezett Kárpátmedence című gazdaságpolitikai folyóirat, de a térségről Kárpát-medence néven összefoglaló földrajzi feldolgozás csak a második világháború után jelent meg.
A térség egészére kitekintő földrajzi munkák aztán a kommunista hatalomátvétel után kimaradtak a névhasználatból. A természeti tér politikai határokon túlnyúló szemlélete a medencének keretet adó Kárpátokig csak az 1980-as években kezdett visszaszivárogni a geográfiai kutatásokba, eleinte elsősorban a felsőoktatásban.
A rendszerváltozás után aztán gyors ütemben erősödött a Kárpát-medence név használata, s a magyarországi földrajzi irodalom az ország áttekintő geográfiai feldolgozásaiban már kitekint a terület egészére. Így tesz a Kárpát-medence teljességének földrajzát a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában csaknem másfél ezer oldalon bemutató, mintegy hetven szerző részvételével készült kézikönyv, a Pannon enciklopédia, illetve Magyarország nemzeti atlaszának új sorozata, amely magyar és angol nyelven