Zaluzsnij bejelentette: elkezdődött a harmadik világháború
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
Ha a Kreml urának is sok lenne az orosz háború, számos irányban meg tudna lógni Oroszországból anélkül, hogy letartóztatnák.
Mint arról a Mandiner is beszámolt, az Ukrajnában állítólagosan elkövetett háborús bűncselekmények miatt Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen elfogatóparancsot adott ki a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC). Ennek eredményeképpen Putyint minden olyan ország köteles lenne letartóztatni, amely tagja az ICC-nek, azaz ratifikálta a bíróság statútumát, a római statútumot.
Magyarországgal kapcsolatban az elmúlt héten számos alkalommal felmerült, vajon az elfogatóparancs alapján nálunk is le kellene-e tartóztatni Putyin elnököt, ha hazánkba látogatna. A kérdést felvetette Brüsszel Magyarország-szakkörének vezetője, Daniel Freund európai parlamenti képviselő is, bár választ nem adott rá. Az ügy szóba került komolyabb helyen, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki kormányinfóján is. A miniszter úgy fogalmazott,
Putyint Magyarországon nem tudnánk letartóztatni, mert Magyarország nem hirdette ki a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumát”.
Ehhez hasonló véleményt fogalmazott meg a Mandiner által korábban megkérdezett nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja. Szerinte Magyarországon az elfogatóparancs kapcsán az a „faramuci helyzet állt elő, hogy Magyarország a kihirdetés elmaradása miatt nem tudná letartóztatni Putyint, de a nemzetközi jog megkövetelheti”.
Bakó Beáta nemzetközi jogász, az Azonnali volt főszerkesztője szerint Gulyás Gergelynek nincs igaza: Bakó a Gemišten azt írja, kihirdetés elmaradása „még nem jelenti azt, hogy Magyarország a statútumot ne ratifikálta volna, azaz Magyarországon ne lehetne, sőt, ne kellene Putyint az ICC elfogatóparancsa alapján letartóztatni”, mert Magyarország 2001-ben, az első Orbán-kormány alatt az ICC statútumát „nem törvényben, hanem egyszerűen országgyűlési határozatban erősítette meg”, amely „nem tartalmazza a statútum teljes szövegét, csak kijelenti a megerősítést”. Ez a ma hatályos Alaptörvény szerint már nem lenne lehetséges, de az akkori alkotmány lehetőséget adott rá,
(A statútum kihirdetésének útjában egyébként az áll, hogy az nincs tekintettel a magyar jogban és számos más ország jogában létező államfői mentességre, ezért jogszabályba foglalása alkotmányellenes volna.)
Bár az Egyesült Államok az orosz-ukrán háború kezdete óta folyamatosan keménykedik Oroszországgal – legutóbb például kijelentették, az utolsó négyzetkilométernyi ukrán terület felszabadulásáig nem akarnak az ukrán fronton tűzszünetet –, az elfogatóparancsot illetően az Egyesült Államok messze engedékenyebb egész Európánál, Dél-Amerikánál, sőt, Afrika nagy részénél is.
Ha Putyin ugyanis valamilyen spontán ötlettől vezetve az Egyesült Államokba látogatna, ott biztonságban érezhetné magát az ICC elfogatóparancsától. Ennek oka, hogy az USA nem ratifikálta a római statútumot, így nem lenne jogalapja ennek alapján letartóztatni az orosz elnököt.
Más gondjai persze ettől még adódhatnának,
így akár egy kis értékű bolti lopásból is komoly bonyodalmai keletkezhetnének. Ezért nyilvánvalóan mégsem lenne bölcs döntés Putyin részéről, ha az orosz-ukrán válság elől az Egyesült Államokba menekülne.
Putyin nemrég személyesen is tesztelte, hogy Kínában nem tartóztatnák le az orosz-ukrán háború eseményei miatt – március 21-én ugyanis személyesen találkozott Hszi Csin-ping kínai elnökkel, a Kínai Kommunista Párt főtitkárával, letartóztatásról pedig szó sem esett.
Így bár Kína és az Egyesült Államok között igencsak feszült a hangulat, mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, a háború ezen egy aspektusában bizonyára egyetértenek, és nem tartóztatnák le a hozzájuk érkező Putyint. A nagy- és középhatalmak közül hasonló a helyzet még Indiában, Indonéziában, Pakisztánban, Iránban, illetve Jordánia kivételével az egész arab világban is.
Bár azon országba, amely ellen épp háborút visel, Putyinnak már csak az ukrán hadsereg jelentette biztonsági kihívás miatt sem volna érdemes ellátogatnia, meglepő módon
Ukrajna ugyanis aláírta ugyan a római statútumot, de nem ratifikálta azt.
Ezért egyébként nem csak Putyin, de Ukrajna maga is fellélegezhet – Putyin ugyanis nemrég Oroszország által megszállt területre, Mariupolba látogatott. Mivel a város a nemzetközi jog szempontjából Ukrajna területe, Ukrajnát ICC-tagként meghurcolták volna azért, ha nem érvényesíti a hozzá tartozó városban a bíróság elfogatóparancsát. Így azonban, hogy Ukrajna nem ratifikálta a statútumot, nincs probléma. A posztszovjet térségben is vegyes a kép: a három balti állam, Grúzia és Kirgizisztán kivételével Putyin minden más posztszovjet országba elmenekülhetne anélkül, hogy az ICC utána tudna nyúlni.
Az azonban semmiképpen nem volna bölcs húzás Putyin részéről, ha az orosz-ukrán harcok elől Európába menekülne. Már csak azért sem, mert az Európai Unió tagállamai, valamint a Nyugat-Balkán minden országa, illetve Moldova is ratifikálta a római statútumot, ezen országok mindegyikében letartóztatnák. Ráadásul a politikai akarat is megvan – Olaf Scholz német kancellár például kifejezetten üdvözölte az elfogatóparancsot.
Menedéket egyedül a vele számos területen egyébként is együttműködő Törökország nyújthatna Putyinnak az öreg kontinensen, a törökök ugyanis nem ratifikálták az ICC statútumát. Tisztán jogi szempontból egyébként Monacóban és a Vatikánban is biztonságban lenne az orosz elnök az elfogatóparancs elől, ezekbe az országokba ugyanakkor nem tudna úgy belépni, hogy ne érintsen előtte ICC-tagállamot.
***
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Kreml/Pool/Pavel Birkin