Fővárosi káosz, Navracsics-interjú, Boris búcsúja, klímaharc a kilókkal – itt az új Mandiner hetilap!

Ha jobban tudjuk hangsúlyozni, hogy a közösség része vagyunk, akkor Brüsszelben is sokkal nagyobb visszhangjuk lesz az érveinknek – mondja Navracsics Tibor címlapos interjúnkban. Vissza kellene-e vonni a gyermekvédelmi törvényt? Tízes skálán hányas a kormány megítélése Brüsszelben? Mi lesz a jobboldali reneszánsszal? A területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszterrel a mérsékelt Navracsics-szerepről és Lázár Jánossal való viszonyáról is beszélgettünk. 

– fogalmaz a miniszter interjúnkban.

„Berecz Jánossal eltemettük azt a világot, amiből soha többé nem kérünk” – írja vezércikkünkben, az Első karakterben Constantinovits Milán. 

Közélet 

Karácsony Gergely irányítása alatt a főváros közlekedése a működésképtelenség közelébe sodródott: az átgondolatlanul kialakított kerékpársávok, a dugódíj ötlete, a pesti alsó rakpart egy szakaszának tervezett lezárása mind a kapkodást, a koncepció hiányát jelzik. A kaotikus helyzetről szóló összeállításunkat Közélet rovatunkban olvashatják. 

Szilvay Gergely Molnár Tamás Amerikanológia – Győzhet-e a planetáris modell? című könyvét ajánlja. 

– írja publicisztikájában Lánczi András filozófus.

A háború sok következménye közül most kezd a közvélemény homlokterébe kerülni az, hogy az Afrikában alakuló élelmezési katasztrófa milyen migrációs folyamatokat von majd maga után – hívja fel a figyelmet írásában Farkas Vajk, az Alapjogokért Központ nemzetközi igazgatója.

Külhon & Külföld

A helyiekben még mindig érezhető a félelem a magyar határ menti afgán–pakisztáni összecsapás után. Az eset ismét ráirányította a figyelmet a Vajdaság északi, zömmel magyarlakta részeit elárasztó migránsok okozta problémákra. A jelenségről külhon rovatunkban olvashatnak. 

Külföld rovatunkban

Abe Sinzóról szóló nekrológunkat Lovászy László ENSZ-szakértő jegyzi, és a rovatban olvashatnak arról is, hogyan alakíthat a világpolitikai és világgazdasági játszmákon a lítium. 

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök nem áll készen a valódi eszkalációra, mert az a rendszere végét jelentheti – írja Bedarzsevszkij Anton, a Danube Institute kutatási igazgatója véleménycikkében.

Precedens & Makronóm

Precedens rovatunkban Győri Enikő EP-képviselővel választási tapasztalatokról és Európa jövőjéről beszélgettünk.

Török Bernát, az NKE docense a digitális szolgáltatások uniós szabályozásáról ír véleménycikkében. 

– hogy miért lenne sürgető a fordulatra nekünk, magyaroknak, arról Lovászy László írásában olvashatnak Makronóm rovatunkban.

Sport

Mi lesz a női sporttal, ha a transzgender, férfiból női identitásra váltó sportolók a férfitest összes biológiai előnyével beszállnak a nők versenyébe? A jelenségről Csisztu Zsuzsa írt a Sport rovatban. 

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés 

A Homo sapiens háromezer év alatt már háromszor forradalmasította a víz mindennapi használatát. Most globális vízválság küszöbén állunk, így elkerülhetetlen a negyedik vízforradalom – figyelmeztet David Sedlak környezetmérnök, akinek könyvét Böszörményi Nagy Gergely ajánlja sorozatában.

Prieger Zsolt jegyzetében Törőcsik Andrásra emlékezik.

A napelemek hatékonyságát, várható energiatermelését még ma is nehéz megjósolni, különösen országos szinten. Egy magyar doktorandusz új modellel pontosítana az előrejelzéseken – a részletekről Tudomány kisrovatunkban olvashatnak.

de ehhez együtt kell működnünk vele – mondja Sterczer Hilda. Élet rovatunkban a hegymászó Erőss Zsolt özvegyével a róla szóló Magasságok és mélységek című film kapcsán beszélgettünk életről, halálról és arról, hogyan lehet sok munkával talpra állni a legnagyobb tragédia után is. 

A rovatban a Matisse-kiállítást ajánljuk, a tárcát Leimeiszter Barnabás írta.

A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Nagy Koppány Zsolt ír arról, hogyan viszonyulunk mi, magyarok az evéshez.