Egy építkezés hozta Budapestre 1870-ben, ám annyira megtetszett neki a pezsgő város, hogy magyar állampolgárságot kért és 43 évig itt maradt. Ismét egy izgalmas cikk a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldaláról!
Ő tervezte a budai Várban a Nemzeti Hauszmann Program keretében hamarosan újjászülető Honvéd Főparancsnokság épületét, a Szent György téren egykor állt Honvédelmi Minisztériumot, és nem mellesleg a Budai Vigadót is a vejével közösen. Következzék Kallina Mór élete!
1844. szeptember 20-án született Morvaországban – a mai Csehország területén – és
Előbb Prágában, majd Bécsben képezte magát, s itt találkozott a híres osztrák építésszel, Otto Wagnerrel. 1870-ben aztán Budapestről kapott megrendelést Wagner irodája, a Pesti Izraelita Hitközség ugyanis az osztrák építészt bízta meg a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga megtervezésével. Wagner elvállalta a feladatot, az építkezés ellenőrzésével az akkor 26 esztendős Kallina Mórt bízta meg.
A Honvédelmi Minisztérium épülete a budai Várban egykoron. Fotó: Budapest Főváros Levéltára/Klösz György felvételei
Kétéves megbízásról volt szó, ám Kallinát lenyűgözte a nyüzsgő és egyre inkább fejlődő magyar főváros, ráadásul a szerelem is itt talált rá. Megismerte ugyanis Schmidt Annát, akit aztán 1874-ben oltár elé vezetett. A tehetséges építész egyre több felkérést kapott a pesti arisztokrácia részéről, hogy tervezzen villaépületet a fővárosban. A Bécsből érkezett tervező híre persze a királyi udvarba is eljutott, így
mellette pedig az ő tervei alapján készült el a Honvéd Főparancsnokság is. A két csodás épület későbbi sorsa ismert. A II. világháború alatt mindkettő súlyos, de nem végzetes sérüléseket szenvedett. A minisztérium épületének maradványait a háború utáni rendszerben végleg eldózerolták, a golyóütötte Honvéd Főparancsnokság épületét pedig helyreállítása helyett a második világháború után ideológiai okokból az első emeletéig visszabontották. A Dísz téren háborús mementóként azóta is csak az épület torzója áll.
De már nem sokáig. Idén ugyanis a Nemzeti Hauszmann Programban megkezdődik a Honvéd Főparancsnokság helyreállítása, amely visszakapja hiányzó emeleteit és kupoláját is. Felújítása után látogatóközpont lesz, a budai Vár kulturális és turisztikai kapujakét tölti majd be szerepét. De visszatérve Kallina Mór élettörténetéhez: a tervező Budapesten maradt, sőt magyar állampolgárságot kért és a házasságából hamarosan három gyermek is született, előbb két lány, Irma és Anna, majd egy kisfiú, Géza. Kallina közben egyre-másra kapta a további megrendeléseket.
Ugyancsak ő tervezte például a Budai Vigadó épületét, tegyük hozzá, családi vállalkozásban, maga mellé vette ugyanis a fiatal építészt, Árkay Aladárt, aki a legidősebb lányának lett a férje. Árkay Aladár is híres építész lett, s az ő fia, Árkay Bertalan – Kallina unokája – is korszakos tervezőként jeleskedett később. És a sort folytathatjuk, hiszen Kallina Mór Géza nevű fia is az apja életművét vitte tovább.
A Honvédelmi Minisztérium épülete a II. világháború után. Fotó: Fortepan/Kramer István/dr. Kunszt János
Kallina Mór nevéhez fűződik a Nemzeti Tornacsarnok épülete és a budai Várban található Táncsics utcai evangélikus templom megtervezése is. Az Országház tervezésére is pályázott, méghozzá Otto Wagner társaságában és bár végül Steindl Imre tervei alapján készült el a monumentális épület, Kallináék és Hauszmann Alajos tervpályázatát is jutalomban részesítették. Kallina
1896-ban pedig maga Ferenc József, osztrák császár és magyar király is kitüntette – a Ferenc József-rend lovagkeresztjét vehette át. Még 1883-ban kapott engedélyt arra, hogy a Vörösmarty utca 34. szám alatt kétemeletes házat építhessen, ahol aztán a tervezőirodáját is berendezte. Ott csak az irodája volt, a családjával ugyanis Budán, a Városmajor utcában élt, ahol mindenki tudta, hogy melyik a Kallina-villa. A Városmajor utca 54. alatt található épületen ma is márványtábla hirdeti, hogy itt élt Kallina Mór, a híres építész. Ebben a villában lakott később Árkay Aladár és Árkay Bertalan is.
A Prágában és Bécsben tanult, de végül Budapesten otthonra lelő Kallina Mór 1913-ban, 68 éves korában aludt el örökre. A Fiumei úti sírkertben temették el azt az embert, aki 1870-ben két évre érkezett, ám végül örökre itt maradt, s akinek több épületét ma is megcsodálhatjuk Budapesten.
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
Óriási áttörés az utánpótlásképzésben.
A COVID-19 vakcinák iránti csökkenő globális kereslet irányváltásra kényszeríti a céget.
A humanoid gépek piaca és a mesterséges intelligencia gyors fejlődése következtében hamar a robotok világában találhatjuk magunkat. 2035-re a 38 milliárd dollárt is elérheti a humanoidrobot-piac értéke, ami a korábbi becslés több mint hatszorosa.
Tokaj teljes belvárosa megújul a több mint tízmilliárd forintos kormányzati támogatásból.
Kimagasló hazai tudásbázisról, szakértő közösségről és a legmodernebb magyar infrastruktúráról tanúskodik a bővítés.
Tulajdonképpen a magyar ellenzék is csak Trump győzelmében reménykedhet: felszabadítaná őket Pressman alól.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
