„A globális kapitalizmus központja kezd szétesni” – állítja a szlovén baloldali sztárfilozófus. Slavoj Žižek a részvénypiacot felforgató GameStop-botrány kapcsán „önpusztító káoszról” és „populista kapitalizmusról” beszél – szemlénk a Spectator magazinból!
„A WallStreetBets kapitalista nihilizmusa” címmel jelentetett meg cikket a konzervatív The Spectator portálján Slavoj Žižek baloldali szlovén filozófus, a nemzetközi szellemi színtér fenegyereke.
A marxista kultúrfilozófus ígamesrásának tárgya a GameStop-botrány: januárban a haldokló amerikai szórakoztatóelektronikai áruházlánc részvényeinek árfolyama szárnyalni kezdett, miután a Reddit WallSteetBets nevű fórumának amatőr befektetői
ezzel egyben odacsapva a hanyatló cégek részvényeinek csökkenésére spekuláló, kevéssé népszerű befektetési alapoknak (hedge fundok).
Az ügy kapcsán a nyilvánosságban a tőzsdepiaci behemótokkal szembeszálló kisemberek populista narratívája tört át, főképp azután, hogy a Robinhood és más részvénykereskedelmi applikációk is blokkolták a GameStop-értékpapírok vételét.
Slavoj Žižek felidézi: a 2019-es horvát elnökválasztáson Dario Juričan filmrendező azzal a szlogennel indult el, hogy mindenki számára elérhetővé kell tenni a korrupciót. Az emberek lelkesen fogadták az ötletet, noha tudták, hogy csupán viccről volt szó – a filozófus szerint valami hasonló történt a WallStreetBets-csoport esetében is, ami a „túlazonosulással” vagy inkább az általánossá tétellel borítja fel a pénzügyi rendszert,
Žižek röviden összefoglalja a sztorit: a WallStreetBets-csoportban a netezők meglehetősen profán stílusban részvényvásárlási tippeket, agresszív tőzsdei stratégiákat osztottak meg egymással. A csoport legtöbb tagja fiatal, akik az alapvető befektetési módszerekkel és kockázatkezelési technikákkal sincsenek tisztában, így ténykedésük hazárdjátéknak tekinthető.
A GameStop részvényeibe való invesztálás nem annyira a cég helyzete motiválta, mint az, hogy időlegesen felnyomják a részvények értékét, aztán meglovagolják az így keletkező tőzsdei rengéshullámokat. Az, hogy mi lesz a vállalat sorsa, másodlagos jelentőségű.
Slavoj Žižek
„A kritikusok az ilyesféle hozzáállásban – abban, hogy a tőzsdei kereskedést szerencsejátékká alacsonyítják le – a nihilizmus egyértelmű jelét látják. Ahogyan a WSB egyik tagja fogalmazott: »Racionális befektetőből valamiféle beteges, irracionális és kétségbeesett hazardírozó lettem« – írja Žižek.
Ezt a nihilizmust a legjobban a Yolo (You Only Live Once) fogalma példázza, amit a Reddit-csoportban azokra az emberekre használják, akik egész portfóliójukat egyetlen részvényvásárlási művelettel kockáztatják. A résztvevőket azonban nem pusztán a nihilizmus mozgatja – mutat rá a filozófus. Nihilizmusuk a „végkifejlet iránti közönyt” fejezi ki: idézi Jeremy Blackburn számítástechnikai professzor kijelentését, miszerint a WSB-közösség tagjainak nem a cél, hanem maga az eszköz volt fontos:
A filozófus utal Jacques Lacan megkülönböztetésére a közvetlen örömszerzés és az úgynevezett „örömtöbblet” között: utóbbi arra utal, amikor valaki például jobban élvezi magát a vásárlást, mint a megvásárolt tárgyakat. A WSB-tagok a tőzsdézés örömtöbbletét hozta felszínre – a heccben pedig átlagemberek milliói vesznek részt. Angela Nagle alt-rightról szóló könyvének címét idézve a „normie-k kiirtásának” vágya lapul a WSB-jelenség mögött, a normie-kat ez esetben az észszerű befektetők és a hedge fund-kezelők jelentik.
„A Wall Street, a korrupt spekuláció és a bennfentes kereskedelem modellje, ami természeténél fogva mindig is az állami beavatkozás és a szabályozás ellen van, most a tisztességtelen kereskedelem ellen szólal fel, és az állam közbelépését sürgeti. Röviden: a WallStreetBets nyíltan csinálja azt, amit a Wall Street évtizedeken át titokban művelt” – véli Žižek, aki a szerint a „populista kapitalizmus” ideálja – a napközben átlagos munkájukat végző milliók este befektetésekkel szórakoznak – megvalósíthatatlan,
De a kapitalizmust nem épp azt jellemzi, hogy időről időre válságba kerül, hogy aztán a korábbinál erősebben kerüljön ki belőle? – teszi fel a kérdést.
A költségvetési egyensúlyt azonban képtelenség volt piaci mechanizmusok segítségével helyreállítani, így aztán rendre nagyméretű állami beavatkozásra volt szükség. Képes lesz most is az állam helyrehozni a WSB által megsemmisített normalitást?
A baloldali Žižek szkeptikus: a WSB túlzásai magát
„Nem a Wall Street elleni lázadásról van szó, hanem valami potenciálisan még veszélyesebbről, ami a túlazonosulással forgatja fel a rendszert” – vonja le a következtetést. „Igen, a WallStreetBets tagjai nihilisták, de ez a nihilizmus magában a tőzsdei kereskedelemben is ott rejlik, ez a nihilizmus munkál a Wall Streeten.”
Ezen a nihilizmuson a filozófus szerint akkor tudunk túllépni, ha leszámolunk a tőzsdei kereskedelem játékával: a szocializmus momentuma kísért a háttérben, maga a globális kapitalizmus központja kezd szétesni.
Žižek hozzáteszi: mindez persze minden bizonnyal nem fog megvalósulni, az viszont aggasztó, hogy a legutóbbi válság azon „nem várt fenyegetések” sorába illeszkedik, amelyek több oldalról (járvány, globális felmelegedés, társadalmi tiltakozások) kezdik ki a rendszert. A WSB jelentette fenyegetés nem kívülről jött: magában a rendszer szívében keletkezett. Žižek szerint robbanásveszélyes helyzet van kialakulóban, s minél inkább késlekedik a robbanás, annál pusztítóbb lehet.
„Full kreténbe nyomja”, „emiatt lesz unszimpatikus Magyar Péter”, „ez marha rossz ómen és előjel arra az esetre ha MP kormányra kerülne...”
„Nagyon lesokkolt az a kép, ahogy vonult a hosszú utcán a tömeg” – írta egyikük.
A kommunista álom végül mindig ugyanoda vezet: nem a közös jólétbe, hanem a közös semmibe.
A kérdés úgy hangzik: a globális nagytőke rezidenseire (Tisza) cseréljük-e a hazai irányított, felhalmozó kapitalizmus hűbérurait (Fidesz)?
Az amerikai tőzsdéken az elmúlt fél év legnagyobb eladási hulláma söpört végig.
Egyetlen amerikai cég többet ér, mint az Európai Unió húsz legnagyobb tőzsdén jegyzett vállalata együttvéve.
Van kérdés?
Simonovits András a Nők40-et pazarlónak és méltánytalannak nevezte, melynek kivezetése esetén nagy összegek szabadulnának fel, amiket „értelmesebb” dolgokra is lehetne fordítani.
