Mire tanít a GameStop-botrány? – Slavoj Žižek a káosz-kapitalizmusról

„A WallStreetBets kapitalista nihilizmusa” címmel jelentetett meg cikket a konzervatív The Spectator portálján Slavoj Žižek baloldali szlovén filozófus, a nemzetközi szellemi színtér fenegyereke. 

A marxista kultúrfilozófus ígamesrásának tárgya a GameStop-botrány: januárban a haldokló amerikai szórakoztatóelektronikai áruházlánc részvényeinek árfolyama szárnyalni kezdett, miután a Reddit WallSteetBets nevű fórumának amatőr befektetői

ezzel egyben odacsapva a hanyatló cégek részvényeinek csökkenésére spekuláló, kevéssé népszerű befektetési alapoknak (hedge fundok).

Az ügy kapcsán a nyilvánosságban a tőzsdepiaci behemótokkal szembeszálló kisemberek populista narratívája tört át, főképp azután, hogy a Robinhood és más részvénykereskedelmi applikációk is blokkolták a GameStop-értékpapírok vételét.

Slavoj Žižek felidézi: a 2019-es horvát elnökválasztáson Dario Juričan filmrendező azzal a szlogennel indult el, hogy mindenki számára elérhetővé kell tenni a korrupciót. Az emberek lelkesen fogadták az ötletet, noha tudták, hogy csupán viccről volt szó – a filozófus szerint valami hasonló történt a WallStreetBets-csoport esetében is, ami a „túlazonosulással” vagy inkább az általánossá tétellel borítja fel a pénzügyi rendszert,

Žižek röviden összefoglalja a sztorit: a WallStreetBets-csoportban a netezők meglehetősen profán stílusban részvényvásárlási tippeket, agresszív tőzsdei stratégiákat osztottak meg egymással. A csoport legtöbb tagja fiatal, akik az alapvető befektetési módszerekkel és kockázatkezelési technikákkal sincsenek tisztában, így ténykedésük hazárdjátéknak tekinthető.

A GameStop részvényeibe való invesztálás nem annyira a cég helyzete motiválta, mint az, hogy időlegesen felnyomják a részvények értékét, aztán meglovagolják az így keletkező tőzsdei rengéshullámokat. Az, hogy mi lesz a vállalat sorsa, másodlagos jelentőségű.

Slavoj Žižek

„A kritikusok az ilyesféle hozzáállásban – abban, hogy a tőzsdei kereskedést szerencsejátékká alacsonyítják le – a nihilizmus egyértelmű jelét látják. Ahogyan a WSB egyik tagja fogalmazott: »Racionális befektetőből valamiféle beteges, irracionális és kétségbeesett hazardírozó lettem« – írja Žižek.

Ezt a nihilizmust a legjobban a Yolo (You Only Live Once) fogalma példázza, amit a Reddit-csoportban azokra az emberekre használják, akik egész portfóliójukat egyetlen részvényvásárlási művelettel kockáztatják. A résztvevőket azonban nem pusztán a nihilizmus mozgatja – mutat rá a filozófus. Nihilizmusuk a „végkifejlet iránti közönyt” fejezi ki: idézi Jeremy Blackburn számítástechnikai professzor kijelentését, miszerint a WSB-közösség tagjainak nem a cél, hanem maga az eszköz volt fontos:

A filozófus utal Jacques Lacan megkülönböztetésére a közvetlen örömszerzés és az úgynevezett „örömtöbblet” között: utóbbi arra utal, amikor valaki például jobban élvezi magát a vásárlást, mint a megvásárolt tárgyakat. A WSB-tagok a tőzsdézés örömtöbbletét hozta felszínre – a heccben pedig átlagemberek milliói vesznek részt. Angela Nagle alt-rightról szóló könyvének címét idézve a „normie-k kiirtásának” vágya lapul a WSB-jelenség mögött, a normie-kat ez esetben az észszerű befektetők és a hedge fund-kezelők jelentik.

„A Wall Street, a korrupt spekuláció és a bennfentes kereskedelem modellje, ami természeténél fogva mindig is az állami beavatkozás és a szabályozás ellen van, most a tisztességtelen kereskedelem ellen szólal fel, és az állam közbelépését sürgeti. Röviden: a WallStreetBets nyíltan csinálja azt, amit a Wall Street évtizedeken át titokban művelt” – véli Žižek, aki a szerint a „populista kapitalizmus” ideálja – a napközben átlagos munkájukat végző milliók este befektetésekkel szórakoznak – megvalósíthatatlan,

De a kapitalizmust nem épp azt jellemzi, hogy időről időre válságba kerül, hogy aztán a korábbinál erősebben kerüljön ki belőle? – teszi fel a kérdést.

A költségvetési egyensúlyt azonban képtelenség volt piaci mechanizmusok segítségével helyreállítani, így aztán rendre nagyméretű állami beavatkozásra volt szükség. Képes lesz most is az állam helyrehozni a WSB által megsemmisített normalitást?

A baloldali Žižek szkeptikus: a WSB túlzásai magát

„Nem a Wall Street elleni lázadásról van szó, hanem valami potenciálisan még veszélyesebbről, ami a túlazonosulással forgatja fel a rendszert” – vonja le a következtetést. „Igen, a WallStreetBets tagjai nihilisták, de ez a nihilizmus magában a tőzsdei kereskedelemben is ott rejlik, ez a nihilizmus munkál a Wall Streeten.”

Ezen a nihilizmuson a filozófus szerint akkor tudunk túllépni, ha leszámolunk a tőzsdei kereskedelem játékával: a szocializmus momentuma kísért a háttérben, maga a globális kapitalizmus központja kezd szétesni.

Žižek hozzáteszi: mindez persze minden bizonnyal nem fog megvalósulni, az viszont aggasztó, hogy a legutóbbi válság azon „nem várt fenyegetések” sorába illeszkedik, amelyek több oldalról (járvány, globális felmelegedés, társadalmi tiltakozások) kezdik ki a rendszert. A WSB jelentette fenyegetés nem kívülről jött: magában a rendszer szívében keletkezett. Žižek szerint robbanásveszélyes helyzet van kialakulóban, s minél inkább késlekedik a robbanás, annál pusztítóbb lehet.