Milyen jövőt jósol Kozma Imre atya Európának? Mit gondol Varga Judit a Szájer-ügyről? Mi most a gazdaságpolitika legfontosabb feladata Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója szerint? Mérlegen a merkeli örökség, orosz szankciók, karácsonyi vásárok és Csík János – itt az új Mandiner!
„A hitehagyott Európa gazdasági és demográfiai szempontok szerint beszél befogadásról, de nem foglalkozik azon keresztények életével, akiket hitük miatt üldöznek” – mondja lapunknak adott interjújában Kozma Imre irgalmasrendi szerzetes. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítójával többek között az SZFE-tüntetésről, a Hungary Helps programról beszélgettünk, és arról is, hogy miért a magyaroknak van a legnagyobb szívük.
„Európa istentagadó, hit- és egyházellenes lett, de csak akkor menekülhet meg, ha elég számban lesznek a győzők” – fogalmaz Kozma Imre atya, aki szerint a muszlimmá válás gondolata aligha jelenti a keresztény Európa továbbélését.
„A jobboldalon a tetteknek következménye van. Főleg azoknak, amelyek összeegyeztethetetlenek ezzel az értékközösséggel” – írja vezércikkünkben, az Első karakterben Szilvay Gergely, aki a Szájer-ügyre reflektálva mutat rá arra: míg a baloldalra a felvilágosult értelmiségi lenéző gőgje jellemző, a jobboldal nagyvonalú az emberrel szemben, ezért végső soron megbocsát neki.
Közélet
Miért kellett visszaszólni George Clooney-nak? Mi a baj a jogállamisági mechanizmussal? Mikor lép ki a Fidesz az Európai Néppártból? Mit gondol a Szájer-ügyről? Interjú Varga Judit igazságügyi miniszterrel, aki szerint ma is szigorú szabályok mentén adják oda és ellenőrzik az uniós támogatásokat.
„Nem mi akarjuk a saját ideológiánkat rákényszeríteni másokra, a status quót, ha úgy tetszik, épp a jogállamiságot őrizzük”
– hívja fel a figyelmet.
Fodor Pál, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgató nyílt levelében veszi végig, hogy milyen problémáink vannak nekünk, közép-európaiaknak a nyugati értelmiséggel.
„Ideje felhagyni a semmivel nem igazolható felsőbbrendű viselkedéssel, amely egyre rémesebben idézi fel az inkvizitorok és cenzorok világát. Az általunk híven őrzött, tisztelt régi európai értékek nevében ígérem: ha így lesz, visszafogadunk titeket a valódi Európába” – fogalmaz írásában.
Lánczi András filozófus publicisztikájában levezeti, hogy valójában miért önfelszámoló eszme a haladás.
„Ha az Európai Bizottság folytatja a gyakorlatát, olyanfajta politikai közösség jön létre, amely törekszik bármi áron elnyomni a másként gondolkodókat” – mutat rá véleménycikkében Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, aki szerint az Európai Bizottság regnáló elnökének legnagyobb bűne, hogy szentségtelen szövetségre lépett azokkal a politikai erőkkel, amelyek célja az európai birodalom létrehozása.
Külföld
Tizenöt éve vezeti Németországot jó időkben, rossz időkben, a bukdácsolásokból rendre kimentve magát. Miközben a Kereszténydemokrata Uniót kilúgozta, balról szerzett új szavazókat, megkerülhetetlenné téve pártját. Angela Merkel virtigli középpolitikus, egy kihalóban lévő faj utolsó képviselője. Külföld rovatunkban mérlegre tettük a kancellár politikai teljesítményét.
Mennyire eredményesek az EU Oroszországgal szembeni akciói? Kurucz Orsolya, az Alapjogokért Központ európai uniós műhelyének projektvezető-helyettese elemzéséből kiderül, félő, hogy
Ezen a héten a rovatban egy könyvrecenziót olvashatnak Surjányi Fannitól, a Mathias Corvinus Collegium kutatási vezetőjét Jael Tamir Why Nationalism című kötetéről, aki szerint a nemzetállamot a globalizmus valójában nem tudta meghaladni.
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban Ryan Williamset, a Claremont Institute elnökét kérdeztük a trumpi örökségről, a republikánusok jövőjéről.
Miért is olyan nehéz meghatároznunk a jogállam, az alkotmányos identitás, a közérdek vagy a köztisztelet? Smuk Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja véleménycikkében járja körül a kérdést.
Mi most a gazdaságpolitika legfontosabb feladata? Miért lett vége a rövidebb munkaidőt támogató programnak? Miért van szükség új építőipari akciótervre? Makronóm rovatunkban Nagy Mártonnal, Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági főtanácsadójával beszélgettünk, akit a jövő évi kilátások mellett az adócsökkentésről és az uniós pénzek helyettesíthetőségéről is kérdeztük.
Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés
Folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata, ezúttal Stuart Ritchie skót szociálpszichológus könyvével, aki szerint a tudósok világa csalással, elfogultsággal, gondatlansággal és túlfűtöttséggel teli, ezért
A Feminens oldalán Erdős Eszter református lelkészt, a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthon alapítóját ismerhetik meg.
Budapesti történetek kisrovatunkban a karácsonyi vásárok hagyományát idézzük fel.
„Ideje ráébrednünk a leckére: a világ döntő többsége nem úgy él, mint mi; és mi sem élhetünk úgy tovább, mint eddig” – írja jegyzetében Veszprémy László Bernát, aki szerint a koronavírus helyzet rádöbbent minket arra, hogy a globalizmust lokalizmusra kellene cserélni.
A sárkány és a bak állandó harca: Csík János életútja megfontolt és elhamarkodott döntésekkel van kikövezve. Élet rovatunkban a Fonó jubileumi portrésorozata keretében a Csík Zenekar alapítójával beszélgettünk élete fontos állomásairól, atyai örökségről, gondviselésről, tisztaságról, egészséges nemzeti öntudatról, befogadásról és a népzene elképesztő erejéről.
Sipos Imre, egy kis szerzetesközösség biológusvégzettségű tagja arra vállalkozott, hogy bemutatja az evolúciót és a teremtéselméletet a keresztény teológia fényében, kontextusában – ezen a héten Az evolúció misztériuma című könyvet ajánljuk.
A lapot záró Utolsó figyelmeztetés rovatban Bánszky Ervin írását olvashatják arról, miként körvonalazódik ebben a bezárkózó, elmagányosodó, képernyőcentrikus időszakban egy zavarba ejtően technicizált jövő.
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Orbán egyelőre nem mondhatja ki, hogy Csurkának mindenben igaza volt, de a Mandiner már kimondhatja, és a Magyar Nemzet is.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Bocsánatot nem kért, csak távozott. Angolosan.
A rádiócsatorna meghívta Skrabski Fruzsinát Bolgár György műsorába.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
Sajtóhírek szerint egy listát is találtak náluk politikusokról és újságírókról.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges”.
