Válasz Kovács Tibornak

Egyébiránt megismétlem, amit Kovács Tibor cikke alá is már írtam: Az úriember féligazságokat fogalmaz meg. Abban igaza van, hogy a vallási értékrend önmagában semmi, nem teszi erényessé az állampolgárokat. De arról már elfelejtkezik, hogy a jogállami értékrend is ugyanígy, önmagában semmi, csak egy üres váz, önmagában nem teszi erényessé az állampolgárokat. Az európai polgárok nem azért szabálykövetőbbek és békésebbek, mint a csádiak vagy irániak vagy zimbabweiek, mert itt nem vallási alapon szerveződik az élet, hanem azt "meghaladva" (hahahaha) jogállami alapon - hanem fordítva: azért lehetett jogállamot létrehozni, mert az emberek szabálykövetőbbek. Abban igazat adok a posztolónak, hogy ennek oka egyáltalán nem a vallás erőltetésében, az emberekre való rátuszkolásában van. Az oka ennek szerintem a munkaszervezés, a munkavégzés eltérő módja. Érdemes visszamenni az őskorig, hogy ezt megértsük, konkrétan addig a pillanatig, amikor az első kézművesek felhagytak az élelemtermeléssel. Ahhoz, hogy egy kézműves meg merje tenni azt, hogy már nem vadászik/gyűjtöget/pásztorkodik/földet művel - arra volt szüksége, hogy BÍZZON a többiekben, hogy azok hajlandóak lesznek a maguk kajájának egy részét elcserélni vele a termékeiért cserébe. A munkamegosztás a BIZALMON alapul (egyébként már szimplán egy férfi és nő közti munkamegosztás is, de ott a bizalmat még lehet erőszakkal, agresszióval helyettesíteni, és a nőket egyszerűen rákényszeríteni a nekik kijelölt szerepre. Férfiak között ezt már nehezebb megtenni, bár a szolgaságnak, rabszolgaságnak, a legdurvább, legnyersebb erőszaknak kétségkívül nagy jelentősége volt a történelem során). De mégis nagy jelentősége volt annak, amire gondolok - az emberek egymás közti bizalmának. Például, amikor egy bányában vagy műhelyben többen dolgoztak együtt, vagy a kézműves és a földműves közti árucserébe még a kereskedő is bekapcsolódott, akkor a bizalomnak még nagyobb jelentősége lett. Hiszen lehetetlen úgy együtt dolgozni, veszélyes feladatokat együtt végrehajtani úgy, hogy az egyes ember ne bízzon meg a körülötte levőkben. Gondoljunk egy mai példára: ha valaki felszáll a repülőre, akkor rengeteg másik emberre bízza rá az életét, akik kölcsönösen mind megbíznak egymásban, hogy mindenki egy közös cél érdekében a lehető legjobbat adja magából, amit csak adhat, a lehető legprecízebben, legodaadóbban végzi a munkáját. A bizalom egyszerűen megéri, kifizetődik. Magasabb életszínvonalat, okosabb ötleteket, több tudást, békésebb életet stb. eredményez. Természetesen nem muszáj erre építeni az életet, mert ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy ha egy ember a kölcsönös bizalom légkörével visszaél, és becsapja azokat, akik bíznak benne, az igen nagyot kaszálhat. És a példája ragadóssá is válhat, elterjedhet a visszaélések, bizalmatlanságok, csalások, hazugságok, agressziók, lopások, verések, ölések "etikája" is, amikor mindenki arra játszik, hogy zsákmányt szerezzen és orozzon, felélje mások tartalékát stb.... ez a stratégia is nyerőnek tűnhet egy darabig - amíg van mit elvenni és felélni. Ebben a légkörben a bizalmi rendszer egyszerűen hülyék, gyengék, naiv széplelkek, edzetlen emberek hanyatló közösségének tűnhet, amit elfoglal a frissek és erősek hada.... Csakhogy a "frissek" és "erősek" nem feltörekvők, hanem paranoiásan bizalmatlan agresszorok, és az ő civilizációs emelkedésükhöz is a BIZALOM légkörének kell kialakulnia és megerősödnie. Ha ezen keresztülmennek, akkor megint jöhet egy "amorális csürhe", ami szétveri azt, amit építettek, és így tovább. Az európai civilizáció nem a vallás miatt ment keresztül kimagasló fejlődésen, hanem annak a bizalomnak a révén, ami miatt például a brit matrózok hajlandóak voltak egymás társaságát kibírni a szűk és szegényes ellátást biztosító hajókon, a sokszor éveken keresztül tartó, kimerítő tengeri kóborlások idején. És így tovább, a példák a végtelenségig sorolhatók. Hosszú történelmi fejlődés alatt, sok ok eredőjeként az európai országokban nagyobb egymáshoz való bizalom alakult ki, ez differenciáltabb társadalmat tett lehetővé, ez megnyitotta az utat a civilizációs fejlődéshez, ez pedig létrehozta a jogállamot, ami, ismétlem, nem azon az üres és halott vázon alapul, hogy "van jogállam" és annak vannak normái, hanem azon, hogy a társadalmak tagjai jobban hozzászoktak az egymás iránti bizalomhoz, mint pl Csád, Irán vagy Brazília lakói. Hogy ez mennyire nem egyértelműen van jelen, ahhoz mutatok egy példát, egy osztrák zsoldos megjegyzését a mohácsi csatából való meneküléséről: "És ha kúthoz érkeztünk és húzni akartunk belőle / a magyar asszonyok megtagadták tőlünk a vizet annyira kiéheztünk / hogy a mezőn a pocsolyából ittuk a vizet / míg csak nem értünk Németországba." https://mult-kor.hu/cikk.php Még sok egyéb, megdöbbentő megjegyzése van a magyarokról, amiken ő, osztrákként elképedt - ez jól mutatja azt, hogy az 500 évvel ezelőtti magyar közösségekben egyáltalán nem voltak olyan erős gyökerei a munkamegosztásnak és bizalomnak, mint pl a német társadalomban. És ez a különbség valamilyen szinten a mai napig fennmaradt. És pontosan ez alapján lehet megérteni azt is, miért annyira "naivak" és "erőtlenek" a "hanyatló nyugatiak", és miért annyira könnyen gázolnak át rajtuk az "erős hitű" (sic!) muszlimok. A jelenség lényegét egy nagyon egyszerű kis példázatból is meg lehet érteni, aminek címe: A közlegelők tragédiája https://hu.wikipedia.org/wiki/A_közlegelők_tragédiája Tehát, a mondandóm lényege az, hogy nem a vallásos vagy jogállami értékrend között van különbség, hanem a társadalmak nagyon hosszú idő alatt kikovácsolódott értékrendje között, az egymás iránti BIZALOM szintje között. A bizalom eltűnésével megerősödik a társadalmi anómia. Ennek nagyon rövid definíciója: http://www.kislexikon.hu/anomia.html

"Politikai megnyilatkozásaiban a vallás rendre felül akarja írni a társadalom gazdasági és jogi értelemben vett közjavát. Olyan fontos célokat sért, amelyeknek érvényesülése végett a gazdasági és jogi elit világszerte fokozatosan kivonja magát a társadalmi konszenzus és a nyilvános legitimáció kényszere alól is." A két mondatnak mi köze van egymáshoz, miért áll egymás után? Az IGAZ, hogy az elit KIVONJA magát a törvényi kényszer alól - egészen konkrétan pontosan úgy viselkedve, mint a csőcselék! A társadalom két szélsősége, a nagyon fent és nagyon lent élők egyaránt úgy gondolkodnak, hogy RÁJUK NEM VONATKOZNAK A TÖRVÉNYEK, ők azt csinálnak, amit akarnak, ők saját maguk hozzák meg a saját szabályaikat, és csak saját maguknak engedelmeskednek, mert rajtuk sem Isten, sem emberek nem uralkodnak. Ez a gondolati séma a társadalom MINDKÉT szélsőségére jellemző. Erre utal az is, hogy a nyomorban élő emberek soha nem arról ábrándoznak, hogy a középréteg tagjai lesznek, nem is azt célozzák meg, hanem eleve az úrságot - mert csak így lehet elérniük a törvények felettiséget, csak így lehetséges tovább folytatniuk a szabályokon kívüli életvitelt. Ennek egy szép példája: "Jönnek hozzád a szép lányok Grofó ez a te kis világod No roxa áj te vagy itt a király" https://www.youtube.com/watch?v=aJGXgC-7jsQ Tehát ez egy tény, amit mindnyájan ismerünk. De! Ez hogyan kapcsolódik az előtte levő mondathoz, ismétlem: ""Politikai megnyilatkozásaiban a vallás rendre felül akarja írni a társadalom gazdasági és jogi értelemben vett közjavát." A vallás egyáltalán nem egyfajta törvényeket eltörlő, kaotikus, szabálytalan, norma nélküli világot teremtő erő, hanem pont fordítva. A két mondat egymás után pontosan úgy van összehányva, ahogyan a varrógép és az esernyő véletlenül találkozik a boncasztalon.

Kovács Tibor egy tudatlan tahó kretén!

OFF: robbanás, lövések Bécsben. A jogállamiság szerencsére rendben van, mindenki megnyugodhat.