Olasz lap: kezdetét vette a nagy verseny – Orbán és Macron között dől el Európa sorsa
A francia elnök is elkezdett mozgolódni.
Gyűlöletbűncselekménnyé nyilvánították a nyelvjárásokon való viccelődést.
Többek közt a rasszizmussal és a szexizmussal került egy szintre a tájszólás alapú gyűlölet (magyarul, ha valaki azért ér hátrány, mert nem az irodalmi, avagy a párizsi francia nyelvet beszéli). A francia Nemzetgyűlés döntése értelmében mostantól tiltott a nyelvjárás miatti diszkrimináció. A javaslat már csak azért is kiemelt fontosságú, ugyanis komoly problémát jelentett például a televíziózásban ez a kérdéskör, ahol akik nem a párizsi nyelvjárást beszélték csak az időjárás-jelentést vagy egy-egy rögbimeccset közvetíthettek legfeljebb.
Hasonlóan sok diszkriminatív megjegyzést kellett kibírnia az erős tájszólással beszélő Jean Castex miniszterelnöknek is. Christophe Euzet, a javaslat egyik támogatója a BBC-nek nyilatkozott, ahol elmondta, hogy azt követően kezdett el a kezdeményezésen gondolkozni, amikor nemrégiben a radikális baloldali politikus, Jean-Luc Mélenchon kigúnyolt egy újságírót, majd visszakérdezett – utalva tájszólására: „Fel tud tenni valaki egy kérdést rendes franciául?”
A párizsi franciát szokták nevezni az irodalmi franciának, ami sokáig kizárólagos előnyt élvezett a politikában és a médiában. Ez az adat annak tekintetében is meglepő, hogy az ország 70 millió lakosából mindössze 30 millióan beszélik ezt.
Fotó: A maga is tájszólással beszélő francia miniszterelnök, Jean Castex. (MTI/ EPA/ AFP pool/ Ludovic Marin)