Semmi szükség állami vallásosságra az ország sikeréhez

2020. október 28. 21:24

A vallás kormányzati felhasználásának ma Magyarországon politikai közösségépítési, nem pedig hitbeli céljai vannak.

2020. október 28. 21:24

„Sokak szerint a vallást és a hitet minden tekintetben száműzni kell a közéletből. Nem tartozom közéjük. A hitet ugyan magánügynek tartom, de nem olyasvalaminek, amely a társadalomnak „hátrányt” jelent – mindaddig, amíg nem válik állami ideológia alapjává, vagy nem próbál a nem hívőkre vallásos szabályok szerinti viselkedést kényszeríteni.

Hogy a legnyilvánvalóbbal kezdjem: a világ legvallásosabb országai Afrikában találhatók, és a legszegényebbek csoportjába tartoznak. Az Egyesült Államok történetének leghosszabb fellendülési időszaka az elmúlt 12 év volt, de ebben a periódusban csökkent legnagyobb mértékben az aktív vallásosak száma. A világ legfejlettebb országaiban folyamatosan csökken az aktív hívők száma – általában jóval 10 százalék alatt van –, ezzel szemben gazdaságuk növekszik. Kína, ahol a magyar politika szerint a jövő van, a világ legkevésbé vallásos régiója. Az aktív hívők ott a társadalom egy százalékát teszik ki.

Hasonló a helyzet a korrupcióval. A világ legvallásosabb országait, mint Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság vagy Nigéria, a legkorruptabbak között találjuk. A közerkölcs, közjó és igazságosság sokkal kevésbé érvényesül ezekben az országokban, mint a sokkal kevésbé vallásos Svédországban. A jogállam megerősödése biztosabb garancia a bűn mértékének csökkentésére.

Nem jobb a helyzet a vallási kormányzattal rendelkező országokban sem, amilyen mondjuk Irán. Ott sem bízzák Istenre a bűnösök megbüntetését, kíméletlen törvényekkel és nyilvános kivégzésekkel próbálnak rendet tartani, ami csak az önkény növekedésére elég. Nyugaton viszont azzal együtt, hogy az elmúlt száz évben a hit háttérbe szorult, csökkent az erőszakos bűncselekmények és a társadalmi igazságtalanság mértéke.

A vallás politikába emelésének ma Magyarországon tehát ideológiai és politikai közösségépítési, nem pedig hitbeli céljai vannak. Olyan politikai termék ez, mint a nacionalista szólamok. A világ azonban az egyházak politikai és anyagi (túl)támogatásától, hatalmuk mesterséges növelésétől nem lesz jobb hely: nem lesz több igaz hívő, nem lesz kevesebb a bűn vagy a korrupció, nem lesz igazságosabb a társadalom. A végeredmény egy újabb árok lehet az ország két fele között. Nagyobb megosztottság és még több egymás iránti gyűlölet.”

Összesen 22 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Leo3
2020. október 30. 08:07
A cikk tele van egyoldalú megállapításokkal, és csúsztatásokkal. Semmi köze a realitáshoz. Ad1) A hit nem magánügy, hanem közügy. Amint magánüggyé válik, akkor kezdenek előjönni a liberális marhaságok, mint manapság. Ad2) A szerző össze-vissza beszél. Keveri Európát Ázsiával és Afrikával. Pl Csád, Kongó, Nigéria egyik sem keresztény ország. Ott muszlimok kormányoznak, akik a munkát hírből sem ismerik, pláne nem a tisztességet. Kína lakossága pedig az írással ellentétben inkább vallásos, mint nem. Ha Európára céloz a szerző, akkor a legvallásosabb helyen Lengyelországot találjuk, ami igencsak prosperál a kontinensen, és semmiben nincs lemaradva, hacsak nem azt az időszakot nézzük, amikor ők is a vasfüggöny ezen oldalán voltak. De beszélhetünk akár Romániáról is. Vagy megemlíthetjük a világ egyik legkeresztyénebb országát,a minek a lakosság 80% rendszeres templombajáró hívő életet él, ez pedig nem más, mint az USA. Ahol a vallás visszaszorult mindenütt komoly problémák vannak. Pl Albánia, az egyik legkorruptabb ország. Svédországban meg a vallás helyét átvette a liberális agymosás, ezért nem védekeznek a muszlim terrorakciók és bűncselekmények ellen, amik már mindennaposak. Konklúzió: Ma örülhetünk, hogy Magyarországon olyan kormány van, ami szövetségesként tekint az egyházakra és nem elszaparálni való ellenségként, mivel az egyházaknak minden civil szerveződés mellett a legnagyobb a társadalomformáló ereje. Éppen ezért nem árt őket támogatni, mert ha megnézzük a világot, ahol vallásosak az emberek ott bizony komoly értékek vannak, és nem veszik át a helyet a különböző neoliberális agymenések, amik divat szerint változnak naponta. A vallás, pláne a keresztyénség, mindig is preferálnivaló dolog! Aki ennek ellene van az nem tud perspektívában gondolkodni, és nem is akar olyan társadalmat, ahol igazi értékekre vannak nevelve az emberek.
Válasz erre
1
0
VeJoLa
2020. október 29. 13:55
Nagyon kerülgeted a forró kását, de nem is csoda, hisz az se nem forró, se nem kása. Magyarországon nincs se államvallás, se istenkirály, de remélhetőleg az istentelenség se lesz király!
Válasz erre
2
0
Knerten
2020. október 29. 12:01
A valóság ismét pofánbassza az eltartott kisujjú szépelgőket. Ugyanúgy, ahogy a hadseregre, a vallásra is igaz: aki a sajátját nem támogatja, az előbb-utóbb másét fogja - akarata ellenére.
Válasz erre
2
0
Knerten
2020. október 29. 11:59
Így van, a francia laicité a legjobb út. Itt van előttünk az élő példa!
Válasz erre
2
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!