Rendszerváltás után korszakváltás?

2020. június 17. 09:00

A XXI. Század Intézet műsorában arra a kérdésre keresték a választ, hogy miért beszélhetünk rendszerváltoztatás után egyre inkább korszakváltásról is. Tudósítás.

2020. június 17. 09:00
Nagy Ervin
Nagy Ervin

„A XXI. Század Intézet Mozgásban című, középtávú politikai folyamatok elemzésével foglalkozó élő, Facebookon közvetített műsorának elején G. Fodor Gábor egyértelműen állást foglalt arról, hogy egyre inkább az Orbán-rendszer alapjain létrejövő korszakváltásról kell ma már beszélnünk, annak ellenére, hogy a történelmi korszakhatárokat általában a múltat vizsgálva szoktuk meghatározni. A most megfigyelhető államszerkezeti átalakulások mellett azonban »olyan fundamentális változásokról van szó, amelyek nem csupán a személyekben, az intézményekben testesülnek meg, hanem megváltoztatják mindazt, ahogyan eddig gondolkodtak, cselekedtek a politikában« – mondta. A rendszerváltoztatást követő húsz évet alapvetően még mindig a baloldali gondolkodásmód határozta meg, az elmúlt tíz évben viszont lekerült a »szemellenző« s kiderült, hogy mindazt, amiről azt gondolták korábban, hogy lehetetlen, bebizonyosodott, hogy mégis lehetséges megvalósítani.

Békés Márton egyetértett a helyzetelemzéssel, majd hozzátette, hogy 2010-től rendszerváltásnál is több történt, hiszen »mentalitásváltás« kezdődött, amely alapja lehet a korszakváltásnak. Véleménye szerint az Orbán-kormány megalakulása nem csupán a rendszerváltoztatás befejezésére adott lehetőséget, hanem egy olyan kultúraváltás ígéretét hordozta, melynek alapján korszakot lehet váltani, vagy inkább építeni. Ilyen értelemben »az Orbán-kormány célba juttatta 2010-et követően a magyar rendszerváltást«, ami abból látszik leginkább, hogy az éppen G. Fodor Gábor által leírt »reformpárti ideológiai kontinuum« húsz éve után más gondolkodási logikát indított útjára. A progresszivitás – vagyis a kommunizmus és a liberalizmus által is elképzelt jövőbeni ideális állapot felé mutató politikai gondolkodás – folytonosságát, illetve a folyamatos »válságkezelést« 2010-ben megszakította az Orbán-kormány és belekezdett egy új korszak építésébe. Békés Márton felhívta a figyelmet arra, hogy 2010 óta a politika retorikai eszközkészletében a magyar jobboldal nem használja a »válság« szót, míg a korábbi Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai kormányok alatt szüntelenül erről volt szó.”

Összesen 13 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Pa44
2020. június 17. 14:51
Ja, korszak. Az ország hülyének nézésének korszaka. A cikk meg jelentéktelen és haszontalan, folyik belőle az olcsó szervilizmus az írásban említettek felé.
Mich
2020. június 17. 11:56
Még egyszer: a Katyvasz pszichológiája a kívülről irányítottság (ami ugye nagyon megfelel George bácsinak és Brüsszelnek) - míg egy igazán nemzeti érzelmű ember (nem Tunya-féle náci) belülről irányított.
Mich
2020. június 17. 11:48
"a baloldalon csak ideig-óráig használható 'harci fogalmak' vannak, míg a jobboldalon a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amit ő 'nemzeti demokratikus rendszernek' nevez, a valóságban is felépítették. Ez szemantikai értelemben is utal arra, hogy az utóbbi belülről történő irányítottságot jelent, szemben a múlttal, ahol a progresszivitást mindig külső erők hordozták." Lásd még: 'David Riesman: A magányos tömeg' FORDÍTÓ Szelényi Iván Magyar Kiadás éve: 1968
Mich
2020. június 17. 11:34
"A kommunizmus azt jelenti, hogy a történelemnek van vége. A posztkommunizmus ezen csupán annyit változtatott, hogy a történelemnek nem a kommunizmus lesz a vége, hanem valami más, mondjuk a liberális demokrácia" - G. Fodor Ez (a közös történelem-filozófia) egy fontos észrevétel.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!