Egész Európát anarchiába süllyesztheti Ilaria Salis: a magyarverő nő új antifasizmust sürget
„Ez egy társadalmi és politikai kihívás. Egy európai, internacionalista kihívás” – mondta az EP-képviselő.
Nicsak, ki beszél? címmel közölt videót a szervezet a Facebookon.
„Nicsak, ki beszél? Balliberális kormányok és a járványkezelés” címmel posztolt új videót a Facebookra az Alapjogokért Központ. A videóban Párkonyi Eszter elemző sorolja fel, hogy mely országokban fogalmaznak meg éles kritikát a baloldali kormányok Magyarország ellen és mutatja be, náluk milyen a helyzet a járvány kezelése terén. Mint fogalmaz, míg minden országban drámai képek láthatóak, az egészségügy, a gazdaság és a jogrend Európa-szerte összeomlóban van, addig bizonyos kormányoknak a vírus elleni küzdelem alatt is jut idejük Magyarország kritizálására „10 éves hagyományt követve ezzel”.
Párkányi első példáit a vírust félrekezelő, sokáig vezető gócpontként működő Olaszországgal kezdte, ahol a baloldali kormány miniszterelnöke míg rendeletek útján kormányoz hetek óta, a Képviselőház és a Szenátus nélkül, a magyar jogállamiságot „félti”. Az elemző bemutatta Nicola Zingaretti vezető baloldali politikus példáját is, aki a koronavírus járvány kezdetekor „antivírus aperitif partit” tartott Milánóban, majd megfertőződött a betegséggel maga is. „Egészen elképesztő, hogy amikor a hadsereg menetoszlopai szállítják a holttesteket, és az olasz egészségügy összeomlóban van, még akkor is azzal vannak elfoglalva, hogy Magyarország hogyan kezeli a járványhelyzetet” – emelte ki, majd hozzátette: „Köszönjük, nem kérünk a jó tanácsokból!”.
Az elemző következő példája a világszinten második legsúlyosabb helyzettel rendelkező Spanyolország volt, ahol ismertette, a fejetlenség miatt holttestek keringenek dokumentáció nélkül az egészségügyi intézetek között, az idősotthonokban élőket nem látják el, a karantént betartandó pedig a katonaság masírozik az utcákon. „Talán a spanyol állampolgárok szabadságaira és kegyeleti jogaira kellene koncentrálniuk” – emelte ki Párkányi. A listát Franciaországgal folytatta, ahol mint kiemelte, 2015 után két évig folyamatosan rendkívüli állapot volt érvényben a terrorveszély miatt, most pedig Emmanuel Macron francia elnök a jelen helyzetre való tekintettel elhalasztotta az önkormányzati választások második fordulóját. „Gondoljunk csak bele, mit szólnának a nemzetközi rettegők, ha mindez Magyarországon történne?” – tette fel a kérdést az elemző. A háttérben eközben a mondat közben a The Guardian, a Reporters without borders, az Amnesty International és a Der Spiegel logói voltak láthatók.
Párkányi Eszter végül utolsó példaként Svédországot, a „liberálisok nagy laboratóriumát” hozta szóba, ahol a véleménye szerint a csődöt mondott bevándorlási- és integrációs politika találkozott a járványügyi helyzettel. Az elemző kiemelte, hogy nem lehet bevezetni a járványügyi intézkedéseket Svédországban, mivel az állam területén élő százezrek nem is beszélik a helyi nyelvet. „Jelen esetben minden országnak sok házi feladata van otthon” – zárta mondandóját az elemző, majd hozzátette: "Érdemes lenne a járványügyi helyzetre és az emberéletek mentésére koncentrálni Magyarország helyett. Ez a hozzáállás nem csak álságos, hanem felelőtlen és riasztó is".