Mit szívnak?

„Az éppen belviszályokkal terhelt szocialisták elnöke, Tóth Bertalan például azzal riogat, mostantól nekik kell megvédeniük Magyarország érdekeit az unióban. Kérdezzük: miután erre eddig is lett volna lehetőségük, miért nem tették? Aztán ott van a mérhetetlen támogatottságú Párbeszéd, illetve annak mindig dühös képviselője, Szabó Tímea, aki az örök balos hatalomszerzési eszközhöz, a külső beavatkozás követeléséhez fordult: a Néppárttól várja el, hogy »megfékezze« Magyarország választott vezetőjét. A saját pártjából csúnya adok-kapok mentén kipenderült, láthatóan összeférhetetlen, ám mindenképp »párttalan« Szél Bernadett pedig azon lamentál, hogy a Fidesz elnökének nem lesz befolyása saját pártcsaládjára – miután másról sem szólnak a hírek, mint arról a bizonyos befolyásról.

A dobogó tetején azonban alighanem a Jobbik foglal helyet. Az a párt, amelyik a politikatörténet egyik legnagyobb fordulatát próbálta végrehajtani rekordidő alatt. Míg Vona Gábor vezetésével pár éve még cigánysoron vonultak bakancsos különítményeikkel, politikusaik a holokauszton viccelődtek vagy éppen uniós zászlót égettek, ma már Gyurcsány Ferenccel és a szintén Néppárt-szakértővé avanzsált Dobrev Klárával együtt tervezik a dicstelen jövőt. Nos, ennek a pártnak a nevében a zsidólistázási javaslatával világhírűvé vált Gyöngyösi Márton ugyancsak az EU-ból való kilépésünk miatt aggódik, a balos hisztikórussal karöltve. Csak gratulálni tudunk ehhez a csodálatos pályaívhez!

Apropó: a jobbikosok tavaly még kopogtattak az EPP ajtaján, ám olyan választ kaptak, hogy nem véletlenül felejtették el a próbálkozást. Nem tudom, ezek mit szívnak? – kérdezte lapunknak nyilatkozva akkor a pártcsalád sajtófőnöke. Találó felvetését kiterjesztenénk a teljes magyar ellenzékre.”