Nem mind allergia, amit annak gondolnak

Egy friss kutatás szerint például majdnem kétszer annyi amerikai felnőtt gondolja magáról, hogy ételallergiás, mint ahányan valóban azok. Bár a vizsgálatot Amerikában végezték, a szakértők szerint hasonló lehet a helyzet más országokban is.

A kutatók negyvenezer felnőttet kérdeztek arról, hogy van-e táplálékallergiájuk, majd rákérdeztek arra is, hogy milyen tüneteket produkálnak, és hogy diagnosztizálták-e náluk a betegséget. Ezután a csapat felmérte, hogy a „bemondott” allergia (akár diagnosztizált, akár nem), mennyire meggyőzően tűnik valóban allergiának, tehát melyik résztvevőnél fordult elő súlyosabb tünet, például torokszorító érzés vagy hányás.

Ruchi Gupta, a kutatás társszerzője a Guardiannek elmondta: ha a résztvevők csak puffadásról, hasmenésről, vagy hasi fájdalomról számoltak be, akkor kivették őket a kalapból, hiszen az ő tüneteik laktózintoleranciát vagy valamilyen más táplálékintoleranciát jelenthettek.

Az eredmények alapján a legegyértelműbben a kagylóra allergiásak a kutatásban részt vevők (2,9 százalék), a listán a második és harmadik helyen pedig a tej– és a földimogyoró-allergia áll, amely a felnőttek 1,9, valamint 1,8 százalékát érinti…

Az Európai Allergológusok és Klinikai Immunológusok Társaságának néhány évvel ezelőtti kutatása szerint Európában száz felnőttből egy (tehát a lakosság 1-2 százaléka) számít orvosi értelemben allergiásnak, holott, ha megkérdezik őket, 20-40 százalék mondja magáról, hogy ételallergiás, vagy valamilyen mentes étrendet kell tartania, mert tünetei vannak bizonyos élelmiszerek fogyasztásától. A gyerekeknek 5-8 százaléka allergiás, náluk kicsit magasabb az arány…

Gyermekkorban egyébként a tehéntejfehérje–, a tojás–, a földimogyoró-allergia a leggyakoribb, felnőttkorban pedig sokszor a pollenallergiához társulva alakul ki úgynevezett keresztallergia. Az élethosszig tartó allergiákat főleg a földimogyoró, a halak, a tenger gyümölcsei okozzák.

Máshogy alakul ki, más a tünet is

„Az igazi táplálékallergia általában azonnali reakcióval jár: ha valaki megeszi például a földimogyorót, abban a pillanatban jelentkezik valamilyen tünet, de legkésőbb 24 órán belül biztosan. Egy allergiával összefüggésben lévő ekcéma esetlegesen később is jelentkezhet, de ott is maximum 48 órán belül felbukkannak a tünetek. A táplálékallergia kóros immunreakcióval jár, tehát az allergén szervezetbe jutása és a tünet megjelenése nagyjából egy időben történik” – fogalmaz a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének docense…

A laktózérzékenység tüneteit egyre több ember véli felfedezni magán, ám ez sokkal inkább állapot, mint betegség, hiszen az intolerancia valójában olyan emésztési zavar, amelynek nincs köze az immunrendszerhez. „A laktózérzékenység esetében arról van szó, hogy az emésztőenzim aktivitása csökken vagy hiányzik, így a tejcukor bontatlanul halad tovább a vastagbélbe, ahol hidrogéngázzá bomlik le. Ez okozhat puffadást, hasi fájdalmakat, illetve hasmenést. Hogy kinél mennyire súlyos egy tünet, az a laktáz enzim aktivitásától is függ” – mondja Pálfi Erzsébet, és hozzáteszi: a tejcukrot világszerte az emberek zöme nem tudja emészteni, sőt a rasszok között is fellelhető különbség.

Akár allergiáról, akár laktózemésztési zavarról, akár cöliákiáról van szó, ezeknek a betegségeknek nem specifikusak a tünetei – figyelmeztet a szakember. „Általános hasi diszkomfortérzéssel, haspuffadással, hasmenéssel járhatnak, ami számos más gasztrointesztinális betegségnek is lehet a tünete, egy egyszerűbb bélgyulladástól kezdve a Crohn-betegségen át egy tumorig.”

Ha tüneteket észlelünk, mindenképpen forduljunk orvoshoz: mindegyik betegségnek megvan az a differenciáldiagnosztikai eljárása, amely alapján felállítanak egy diagnózist. „Ezeket a vizsgálatokat a magánrendeléseken is ugyanúgy végzik, ahogyan az állami ellátásban. Érdemes OEP-finanszírozott oldalon elindítani a folyamatot, hiszen rutinszerűen történik a kivizsgálás. Az allergéneket specifikus IgE-kimutatással keresik, a tejcukor-emésztési zavart pedig hidrogénkilégzési teszttel lehet diagnosztizálni. A vizsgálatok során nem csak a feltételezett betegséget igazoljuk, hanem más problémákat is kizárunk, így ha bele is telik néhány hétbe, a betegek megbízható diagnózissal a kezükben távozhatnak.”