Apa Akadémia: nemcsak apáknak nemcsak apákról

2017. március 07. 10:37

Február utolsó napján került sor az Apa Akadémia nyitó előadására. Az előadók: az ötletgazda, Léder László pszichológus, aki a Mandiner.család szakértője is, és Dézsi Réka mentor, szülőszobai támogató. Izgalmas, tabukat feszegető páros előadás és lelkes, a végén sokat kérdező résztvevők – apák és anyák vegyesen – pedig egy hétköznapi koraesti programról van szó. Beszámolónk.

2017. március 07. 10:37
Admin

Az Apa Akadémia nyitóelőadása fesztelen, jókedvű hangulatban kezdődik, és úgy is marad mindvégig, pedig nem könnyű és nem feltétlenül vidám a témája: hogyan lehet az apákat „visszaszerezni” családjaik számára, mit tudnak ezügyben tenni ők maguk, hogyan tudnak nekik ebben segíteni az anyák, más családtagok, a társadalom és a közintézmények. 

Léder László pszichológus ötletgazda elmondja, hogy az apátlan társadalom fogalma nem újkeletű jelenség, az erről szóló irodalom első megjelenése Alexander Harbord Mitscherlich: Auf dem Weg zur vaterlosen Gesellschaft (1963) könyvéhez köthető, majd beszél a gardneri PAS-szindrómáról (Amy J.L. Baker - Paul R. Fine: A szülői elidegenítésről, 1985), döbbenetes adatok révén bemutatja az apátlan amerikai társadalmi jelenségeket (D. Blankenhorn: Fatherless America 1996), megemlíti az erről cikkező 1997-es Spiegel Magazint (Matthias Mattusek: Die vaterlose Gesellshaft), majd elárulja, hogy az apa-hiány kutatásába édesanyja, Dr. Léder Rózsa révén került kapcsolatba, aki gyermekrajzokon is kutatta a válás, torz önkép illetve apakép jelenségét. A történeti bevezető egy magyar könyv, Ranschburg Jenő: A meghitt erőszak könyvének említésével zárul. 

*

Az előadás következő részének témája: 7 fogás az apaságért.

1. Az apai gondoskodás egyenrangú az anyai gondoskodással

Szóba kerülnek az apai ösztönök, a hormonális és tudatállapotbeli változások, a gyermek és apja egészségi állapotának összefüggései, az apa-gyermek kötődés fontossága. Ez utóbbival kapcsolatban Dézsi Réka megemlíti a szőrkontaktus fontosságát, és elmesél egy esetet, amikor egy császáros kisbabát nem tudtak az édesanyja mellé tenni, helyette az édesapjára helyezték, akinek ettől beindult a tejelválasztása. 
 
2. Az apa megerősödése az anyát és a családot támogatja
 
Elhangzik, hogy az apaság egy apákban élő kód, egy program, azaz az apáknak nemcsak „kenyérkereső szerepük” van a családban; hogy fontos az anya-apa kapcsolat védelme, az ún. „zöld özvegység” megelőzése; hogy az apa jelenléte szorosan összefügg a gyermekek boldogulási esélyeivel; hogy sokakat félrevezet az ún. „két anyás” családmodell; hogy vannak olyan speciális apa szerepek a nevelésben, amelyek átadására csak az apa képes.
 
3. Az apa szerepe a gyermek megszületése előtt kezdődik
 
Az előadók kiemelik, hogy az apáknak már a családtervezésben is jelentős szerepük van; a támogató apai attitűdök a megfoganást is segítik; a „pozitív apaság” következménye a problémamentesebb várandóság és szülés, és ezáltal az újabb gyermek vállalása; és a kötődés-kutatások szerint az apa szerepe meghatározó a baba korai kötődésében. 
 
 
4. Az apa-szerep társadalmi szerep és tanulható
 
Elhangzik, hogy az apai szerep nemcsak családi szerep, hiszen a nevelési/oktatási intézményekből is hiányoznak a férfiak. Apátlanító rendszerekként jön szóba a jelenlegi szülészeti kultúra, a munka-magánélet kultúra és a válási gyakorlat. 
 
Említésre kerül Philip Zimbardo: Nincs kapcsolat - Hová lettek a férfiak c.könyve, illetve egy német szövetségi kutatás (Freie Universität Berlin, Bundesministerium), amely szerint a fiúk negatív diszkriminációt szenvednek el a német iskolákban, továbbá a férfi tanárok számának csökkenésével csökken a fiúk iskolai teljesítménye.
 
5. A gyermeknevelés a mai Európában apátlannak tekinthető
 
Az előadás egyik legszomorúbb és egyben legviccesebb részében Léder László elmondja, hogy kislányával együtt fedezték fel, hogy mennyire hiányoznak az apák a mai (európai) gyermekkönyvekből, és módszeresen kutatják azokat a gyermekkönyveket, ahol megtalálható az apa (vagy rá utaló jelek, pl. egy papucs). Említ egy ijesztő amerikai adatot is: 200 mesekönyből 24-ben van apa, majd bemutatott néhány konkrét magyar mesekönyvet és szimbólumot (Unicef logó, A magyar reformok működnek), ahonnan hiányoznak az apák. 
 
Elhangzik az is, hogy ugyanakkor erős a negatív férfikép a magyar társadalomban, pl. a családon belüli erőszakot egyértelműen a férfiakhoz kötik, miközben kutatások bizonyítják, hogy az apa jelenléte csökkenti az erőszakos személyiség kialakulását, a jó apa-fiú kapcsolat esetén a törvénnyel ütközés elenyésző mértékű, míg jó apa-lány kapcsolat esetén az áldozattá válás, a rossz kapcsolatok esélye alacsonyabb. (Ajánlott könyv: Tamási Erzsébet: Bűnös áldozatok - a családon belüli erőszak férfi szereplői.)
 

6. Az aktív apaság férfias dolog, és védi a férfiak egészségét

Szóba kerül, hogy a cuki apaság illetve a superman-apaság helyett „normális”, sokszínű, hiteles apa-szerep oktatására és támogatására van/volna szükség;  hogy az apaság sok mai férfi részére a férfiasság megélésnek utolsó lehetősége; hogy a család egészségvédő hatású, mind az apák, mind a gyermekek számára. (Könyvajánló: Ljudmila Ulickaja: Odaadó ​hívetek, Surik.)

7. Az aktív apaság nem modern találmány

Az előadók elmondják, hogy az apaságot nem kell újra kitalálni, de újra kell éleszteni. (Könyvajánló: Jörgen Lorensen: Az apaság története Norvégiában 1850-2012.)
 
Összefoglalásképp Léder László felsorolja, hogy hol és hogyan tudnak az apák jelen lenni és ugyanakkor „veszélybe” kerülni a családi életben: a családtervezésben (ösztönök), a várandósságban (túlzott passzivitás illetve aktivitás), a születésben („kifordulás veszélye”, rokonok managementje), szülés után (intimitás, szexualitás, zöld özvegység), óvodás kor (gondoskodás, játék), kisiskolás korban („tudáshoz való viszony”, siker-kudarc feldolgozása), kamaszkorban (apa, mint rossz zsaru, erőből nevelés), fiatal felnőttkorban (bumeráng hatás, mama-hotel megelőzése). Az előadás záróüzeneteként elmondja: az apai jelenlét minőségének növekedésével egyenes arányban javulnak a gyerekek képességei és iskolai teljesítményük. 

*

Az előadás után számos konkrét és általánosabb kérdés is elhangzik: miért nincs elég apáknak szóló gyermeknevelés témájú könyv; miért nem támogatják (eléggé) a közintézmények (kórházak, orvosok, védőnők) a férfiakat apai szerepükben; miért nem (eléggé) köztudott; hogy az apák is küzdenek a gyermek születése előtti és utána depresszióval, nemcsak az anyák; milyen trükköket vessenek be az apák a gyermekeik figyelmének meg/visszaszerzésére; hogyan lehet bevonni az apákat az óvodai életbe, stb.

*         *          *

A tavaszi előadások időpontja és témái

Időpont: 2017. március 28. (kedd) 18.00-19.30-ig

Téma: Elég jó apává válni.

Beszélgetős előadás arról, hogyan lehetünk jó apák ma, Magyarországon. Az apaság lényege, hogy nagyon sokféleképpen lehetünk jó apák. Mégis mit jelent jó apának lenni? Melyek a legjellemzőbb apa típusok? Milyen kapaszkodóink vannak és milyen akadályokkal kell leggyakrabban megküzdenünk a hazai hétköznapokban? A programra jelentkezők számára elküldjük "Apa-típus" tesztünket előzetes kitöltésre.

*

Időpont: 2017. május 10. (szerda) 18.00-19.30-ig

Téma: Fiús apák, lányos apák.

Beszélgetős előadás arról, hogy miben különbözik a fiúk és a lányok apai nevelése. Mit tehet egy apa azért, hogy a legjobbat biztosítsa fiai és lányai számára? Szó lesz az apai szigorról, a férfias nevelésről, a macsó férfi kultúráról, a mama hotelről és a papa bankról. Sorra vesszük a  leggyakoribb, nehezen kikerülhető apa-csapdákat.

Helyszín: Eötvös10 Közösségi és Kulturális Színtér,1067 Budapest, Eötvös utca 10.

További részletek és regisztráció ITT.

Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 1 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!