Ezek az utolsó pillanatok: az elemzők kimondták, melyik párt az esélyesebb a választás megnyerésére
Az sem rejtették véka alá: mennyire valószínű, hogy végső eredményt lehet majd hirdetni vasárnap este.
Ezért nő a kórházi fertőzések száma
2017. január 25. 03:36
A kórházi fertőzések növekvő száma, a rezisztens baktériumok terjedése egyre komolyabb problémát okoz a kórházaknak hazánkban és külföldön is. Ezért keltett nagy érdeklődést az a tanulmány, mely egy magyar mikrobiológus tollából jelent meg és ezeknek a fertőzéseknek az okát és csökkentésük módját vizsgálja.
2017. január 25. 03:36
Füzi Miklósnak, az Országos Epidemiológiai Központ volt osztályvezetőjének kutatásairól a Magyar Nemzet számolt be.
– Érdekes, hogy 2001-től az antibiotikum-rezisztens MRSA (Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) baktérium miatti fertőzések körében meredek emelkedést tapasztaltunk. Akkor még 5 százalék alatt volt az előfordulása, és néhány év alatt 25 százalék felett lett. Sokan azt mondták, az az emelkedés oka, hogy romlottak a higiénés viszonyok, és bár tény, hogy a kórházi higiénia nem mindig megfelelő, ez nem indokolja a nagymértékű emelkedést – mondta a lapnak Füzi Miklós.
A kutató és csapata annak akart utánajárni, hogy mi okozza valójában a súlyos MRSA-fertőzések egyre gyakoribb előfordulását. Vizsgálataik során kiderítették, hogy megváltozott a baktériumok génállománya, új törzsek, klónok jöttek be külföldről, melyek ellen már nem voltak olyan hatásosak az antibiotikumok. Rájöttek arra is, hogy az MRSA mellett egy másik baktériumtípusnál, a klebsiellánál is meredek emelkedés kezdődött az előfordulások tekintetében. Ennek oka szintén a nemzetközi klónok megjelenése.
– A kutatások során megállapítottuk azt is, hogy az MRSA esetében egy olyan antibiotikum-csoport, a fluorokinolon miatt válnak ellenállóvá a baktériumok, amelyeket döntően az egészségügyi intézményekben használnak. Tovább ront a helyzeten az is, hogy az így létrejött szuperbaktériumok ellen csak elképesztően drága, akár több százezer forintos gyógyszerek lehetnek hatásosak, illetve olyan antibiotikumok, amelyeknek súlyos mellékhatásai vannak – tudtuk meg a mikrobiológustól.
A betegek helyzetét az sem könnyíti meg, hogy a szuperbaktériumok közel ugyanolyan gyorsan növekednek és terjednek, mintha nem lennének rezisztensek, ezért fertőződik meg egyre több ember. – A szuperbaktériumok által okozott fertőzéseket sokkal nehezebb kezelni, mint a gyógyszerre érzékenyebb fajták által kiváltottakat. Ha azonban a problémát okozó antibiotikumok felhasználását csökkentenék ott, ahol a szuperbaktériumok elterjedtek, és csak abban az esetben használnák őket, ha arányuk alacsony, akkor könnyebb volna gyógyítani a fertőzötteket is – mondta Füzi Miklós. A helyzeten tehát javíthatna, ha ezt a típusú gyógyszert a jövőben észszerűbben használnák. Mint megtudtuk, az MRSA-val a kutatók végeztek is ilyen vizsgálatokat, és jelentősen csökkent az úgynevezett szuperklónok előfordulása: egy év alatt 20 százalékos csökkenést sikerült elérni.
Folynak az egyeztetések
Arra a kérdésre, hogy vannak-e már olyan kórházak az országban, ahol csökkenteni szeretnék a rezisztenciát okozó antibiotikumok felhasználását, a szakember úgy válaszolt: jelenleg is több fővárosi intézménnyel egyeztetnek, de egyelőre biztosat még nem tud mondani. Annyit azonban elárult, az esetek többségében nem jelentene többletköltséget, ha más, helyettesítő gyógyszereket használnának a kezelésekhez.
A mikrobiológus 2016-ban publikát kutatásával kapcsolatban – melynek alapjairól 2014-ben számolt be a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézete – egyébként a legnevesebb külföldi szakértők is úgy nyilatkoztak: jelentős felfedezést tettek a magyar tudósok. – A cikk tavalyi megjelenése óta számos szakembertől kaptam pozitív visszajelzést, leginkább amerikai és angol kutatók kerestek meg, de a legutóbbi időben egyes vezető magyar szakemberek részéről is érdeklődés tapasztalható, ami nagy örömmel tölt el. Bízom benne, hogy a magyar kutatók is elismerik a felfedezés jelentőségét, és rövidesen pozitív változások kezdődnek majd – mondta Füzi Miklós.
Lapunknak tavaly Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy nyilatkozott: az antibiotikum-használattal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az utóbbi két évben felgyorsult a róla szóló párbeszéd. – Már évtizedek óta azon a véleményen vagyok, hogy sokszor nem alkalmazzák kellő megfontoltsággal ezeket a gyógyszereket, így a kórokozók egyre ellenállóbbakká válnak. Mára folyamatos a „versenyfutás” a baktériumok és az antibiotikumok között, az állandó fejlesztés pedig rendkívül drága – hangsúlyozta az elnök. Kitért arra is, hogy az intézmények állandóan küzdenek az alacsony létszámmal és a túlterheltség miatti esetleges felületességgel. Mint mondta, a kórházi fertőtlenítések nagy részét nem takarítók, hanem egészségügyi szakemberek (szakasszisztensek, műtősök, higiénikusok) végzik. Ők azonban egyre kevesebben vannak.
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Két ábra is bizonyítja: a többség fél attól, hogy a Tisza Párt győzelme után Magyarország belesodródik a háborúba és véget ér a rezsicsökkentés
Tovább a cikkhez
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta
Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:
Ez lehet a választások legnagyobb meglepetése: nem akkor hirdethetnek végeredményt, amikor mindenki gondolná
Tovább a cikkhez
Itt vannak a legfrissebb adatok: újabb ellenzéki mantra dőlt meg
Szalai Piroska az elmúlt tizenöt év vándorlási adataival bizonyította, hogy Magyarországra éves szinten több magyar tér vissza, mint ahányan elmennek.
Olyan terméket hívott vissza az Aldi, ami szinte minden háztartásban jelen van: elfogyasztása súlyos veszélyekkel jár
A termék elfogyasztása hasmenést és vastagbélgyulladást válthat ki.
„Minél többet értünk a saját testünk működéséből, annál inkább a kezünkben marad az irányítás” – különóra a testünkről Kapu Tiborral
Hogyan reagál az emberi test, amikor más környezetbe kerül, mint amilyenhez az evolúció során hozzászokott? A Hunor – Magyar űrhajós program kutatóűrhajósával beszélgettünk a Vizit podcastműsorban egészségügyi nézőpontból.
Csak minden tizedik magyar érti az orvosi utasításokat – így lehetünk tudatosabb páciensek
Belföld
Magyarországon a lakosság csupán 11%-a érti pontosan az orvosi utasításokat, ami a sikeres gyógyulás egyik akadálya lehet. A Vizit új adásában Dr. Dózsa Katalin háziorvos és Dr. Péter Ádám osztályvezető főorvos az „Egészség 1.Lépés” programról beszélnek és arról, hogyan lehet tudatosabban eligazodni az egészségügyben.
Iskolák az egészségért
Magyarországon a 2014–2015-ös tanévtől kezdve működik a Netfit fittségmérési rendszer, amely az 5. évfolyamtól vizsgálja a tanulók egészségközpontú fittségi állapotát, évről évre több mint 600 ezer diák eredményét nyomon követve.
Baj van: Magyarországon száz emberből nagyjából tizenegy érti maradéktalanul az orvosi utasításokat
A következmény: félreértett terápiák, indokolatlan sürgősségi megjelenések, elmaradó szűrővizsgálatok, felesleges körök az ellátórendszerben. Kőnig Róbert írása.
Kárpátalja legismertebb arcai buzdítanak szavazásra a nemzeti kormány mellett
A legsanyargatottabb elszakított országrészből nézve látszik a legtisztábban, ki képviseli a magyar érdeket.
Kifakadt a Szegedről kirúgott világklasszis: óriásit csalódott a magyar klubban
A Tisza-parti klub egyoldalúan felbontotta a BL-győztes sztárjátékos szerződését.
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend: