Ezért nő a kórházi fertőzések száma

– Érdekes, hogy 2001-től az antibiotikum-rezisztens MRSA (Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) baktérium miatti fertőzések körében meredek emelkedést tapasztaltunk. Akkor még 5 százalék alatt volt az előfordulása, és néhány év alatt 25 százalék felett lett. Sokan azt mondták, az az emelkedés oka, hogy romlottak a higiénés viszonyok, és bár tény, hogy a kórházi higiénia nem mindig megfelelő, ez nem indokolja a nagymértékű emelkedést – mondta a lapnak Füzi Miklós.

 

A kutató és csapata annak akart utánajárni, hogy mi okozza valójában a súlyos MRSA-fertőzések egyre gyakoribb előfordulását. Vizsgálataik során kiderítették, hogy megváltozott a baktériumok génállománya, új törzsek, klónok jöttek be külföldről, melyek ellen már nem voltak olyan hatásosak az antibiotikumok. Rájöttek arra is, hogy az MRSA mellett egy másik baktériumtípusnál, a klebsiellánál is meredek emelkedés kezdődött az előfordulások tekintetében. Ennek oka szintén a nemzetközi klónok megjelenése.

 

– A kutatások során megállapítottuk azt is, hogy az MRSA esetében egy olyan antibiotikum-csoport, a fluorokinolon miatt válnak ellenállóvá a baktériumok, amelyeket döntően az egészségügyi intézményekben használnak. Tovább ront a helyzeten az is, hogy az így létrejött szuperbaktériumok ellen csak elképesztően drága, akár több százezer forintos gyógyszerek lehetnek hatásosak, illetve olyan antibiotikumok, amelyeknek súlyos mellékhatásai vannak – tudtuk meg a mikrobiológustól.

 

A betegek helyzetét az sem könnyíti meg, hogy a szuperbaktériumok közel ugyanolyan gyorsan növekednek és terjednek, mintha nem lennének rezisztensek, ezért fertőződik meg egyre több ember. – A szuperbaktériumok által okozott fertőzéseket sokkal nehezebb kezelni, mint a gyógyszerre érzékenyebb fajták által kiváltottakat. Ha azonban a problémát okozó antibiotikumok felhasználását csökkentenék ott, ahol a szuperbaktériumok elterjedtek, és csak abban az esetben használnák őket, ha arányuk alacsony, akkor könnyebb volna gyógyítani a fertőzötteket is – mondta Füzi Miklós. A helyzeten tehát javíthatna, ha ezt a típusú gyógyszert a jövőben észszerűbben használnák. Mint megtudtuk, az MRSA-val a kutatók végeztek is ilyen vizsgálatokat, és jelentősen csökkent az úgynevezett szuperklónok előfordulása: egy év alatt 20 százalékos csökkenést sikerült elérni.

 

 

Arra a kérdésre, hogy vannak-e már olyan kórházak az országban, ahol csökkenteni szeretnék a rezisztenciát okozó antibiotikumok felhasználását, a szakember úgy válaszolt: jelenleg is több fővárosi intézménnyel egyeztetnek, de egyelőre biztosat még nem tud mondani. Annyit azonban elárult, az esetek többségében nem jelentene többletköltséget, ha más, helyettesítő gyógyszereket használnának a kezelésekhez.

 

A mikrobiológus 2016-ban publikát kutatásával kapcsolatban – melynek alapjairól 2014-ben számolt be a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézete – egyébként a legnevesebb külföldi szakértők is úgy nyilatkoztak: jelentős felfedezést tettek a magyar tudósok. – A cikk tavalyi megjelenése óta számos szakembertől kaptam pozitív visszajelzést, leginkább amerikai és angol kutatók kerestek meg, de a legutóbbi időben egyes vezető magyar szakemberek részéről is érdeklődés tapasztalható, ami nagy örömmel tölt el. Bízom benne, hogy a magyar kutatók is elismerik a felfedezés jelentőségét, és rövidesen pozitív változások kezdődnek majd – mondta Füzi Miklós.

 

Lapunknak tavaly Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy nyilatkozott: az antibiotikum-használattal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az utóbbi két évben felgyorsult a róla szóló párbeszéd. – Már évtizedek óta azon a véleményen vagyok, hogy sokszor nem alkalmazzák kellő megfontoltsággal ezeket a gyógyszereket, így a kórokozók egyre ellenállóbbakká válnak. Mára folyamatos a „versenyfutás” a baktériumok és az antibiotikumok között, az állandó fejlesztés pedig rendkívül drága – hangsúlyozta az elnök. Kitért arra is, hogy az intézmények állandóan küzdenek az alacsony létszámmal és a túlterheltség miatti esetleges felületességgel. Mint mondta, a kórházi fertőtlenítések nagy részét nem takarítók, hanem egészségügyi szakemberek (szakasszisztensek, műtősök, higiénikusok) végzik. Ők azonban egyre kevesebben vannak.