Ft
Ft
16°C
8°C
Ft
Ft
16°C
8°C
10. 08.
szerda
Legolvasottabb témák
Orbán Viktor
migráció
energiaválság
orosz-ukrán háború

Akták

AKTA
Háború Ukrajnában
AKTA
Választás 2024
AKTA
Háború Izraelben
AKTA
Lengyel választás
AKTA
Egymillió Találkozás Napja
AKTA
Foci Eb 2024
AKTA
Olimpia 2024
AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024
AKTA
Árvíz 2024
AKTA
Magyar Péter botrányai
AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025
AKTA
Pénzügyi beszámolók
AKTA
Tusványos 2025
Előfizetés
Szerzőink Feliratkozás hírlevélre
10. 08.
szerda
Hírek
Vélemények
Mandiner Díj
klebsiella fluorokinolon MRSA baktérium mikrobiológia belföld multirezisztens külföld Füzi Miklós szuperbaktérium antibiotikum Országos Epidemiológiai Központ egészség kórházi fertőzés

Ezért nő a kórházi fertőzések száma

2017. január 25. 03:36

A kórházi fertőzések növekvő száma, a rezisztens baktériumok terjedése egyre komolyabb problémát okoz a kórházaknak hazánkban és külföldön is. Ezért keltett nagy érdeklődést az a tanulmány, mely egy magyar mikrobiológus tollából jelent meg és ezeknek a fertőzéseknek az okát és csökkentésük módját vizsgálja.

2017. január 25. 03:36

 Füzi Miklósnak, az Országos Epidemiológiai Központ volt osztályvezetőjének kutatásairól a Magyar Nemzet számolt be.

– Érdekes, hogy 2001-től az antibiotikum-rezisztens MRSA (Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) baktérium miatti fertőzések körében meredek emelkedést tapasztaltunk. Akkor még 5 százalék alatt volt az előfordulása, és néhány év alatt 25 százalék felett lett. Sokan azt mondták, az az emelkedés oka, hogy romlottak a higiénés viszonyok, és bár tény, hogy a kórházi higiénia nem mindig megfelelő, ez nem indokolja a nagymértékű emelkedést – mondta a lapnak Füzi Miklós.
 
A kutató és csapata annak akart utánajárni, hogy mi okozza valójában a súlyos MRSA-fertőzések egyre gyakoribb előfordulását. Vizsgálataik során kiderítették, hogy megváltozott a baktériumok génállománya, új törzsek, klónok jöttek be külföldről, melyek ellen már nem voltak olyan hatásosak az antibiotikumok. Rájöttek arra is, hogy az MRSA mellett egy másik baktériumtípusnál, a klebsiellánál is meredek emelkedés kezdődött az előfordulások tekintetében. Ennek oka szintén a nemzetközi klónok megjelenése.
 
– A kutatások során megállapítottuk azt is, hogy az MRSA esetében egy olyan antibiotikum-csoport, a fluorokinolon miatt válnak ellenállóvá a baktériumok, amelyeket döntően az egészségügyi intézményekben használnak. Tovább ront a helyzeten az is, hogy az így létrejött szuperbaktériumok ellen csak elképesztően drága, akár több százezer forintos gyógyszerek lehetnek hatásosak, illetve olyan antibiotikumok, amelyeknek súlyos mellékhatásai vannak – tudtuk meg a mikrobiológustól.
 
A betegek helyzetét az sem könnyíti meg, hogy a szuperbaktériumok közel ugyanolyan gyorsan növekednek és terjednek, mintha nem lennének rezisztensek, ezért fertőződik meg egyre több ember. – A szuperbaktériumok által okozott fertőzéseket sokkal nehezebb kezelni, mint a gyógyszerre érzékenyebb fajták által kiváltottakat. Ha azonban a problémát okozó antibiotikumok felhasználását csökkentenék ott, ahol a szuperbaktériumok elterjedtek, és csak abban az esetben használnák őket, ha arányuk alacsony, akkor könnyebb volna gyógyítani a fertőzötteket is – mondta Füzi Miklós. A helyzeten tehát javíthatna, ha ezt a típusú gyógyszert a jövőben észszerűbben használnák. Mint megtudtuk, az MRSA-val a kutatók végeztek is ilyen vizsgálatokat, és jelentősen csökkent az úgynevezett szuperklónok előfordulása: egy év alatt 20 százalékos csökkenést sikerült elérni.
 
Folynak az egyeztetések
 
Arra a kérdésre, hogy vannak-e már olyan kórházak az országban, ahol csökkenteni szeretnék a rezisztenciát okozó antibiotikumok felhasználását, a szakember úgy válaszolt: jelenleg is több fővárosi intézménnyel egyeztetnek, de egyelőre biztosat még nem tud mondani. Annyit azonban elárult, az esetek többségében nem jelentene többletköltséget, ha más, helyettesítő gyógyszereket használnának a kezelésekhez.
 
A mikrobiológus 2016-ban publikát kutatásával kapcsolatban – melynek alapjairól 2014-ben számolt be a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézete – egyébként a legnevesebb külföldi szakértők is úgy nyilatkoztak: jelentős felfedezést tettek a magyar tudósok. – A cikk tavalyi megjelenése óta számos szakembertől kaptam pozitív visszajelzést, leginkább amerikai és angol kutatók kerestek meg, de a legutóbbi időben egyes vezető magyar szakemberek részéről is érdeklődés tapasztalható, ami nagy örömmel tölt el. Bízom benne, hogy a magyar kutatók is elismerik a felfedezés jelentőségét, és rövidesen pozitív változások kezdődnek majd – mondta Füzi Miklós.
 
Lapunknak tavaly Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy nyilatkozott: az antibiotikum-használattal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az utóbbi két évben felgyorsult a róla szóló párbeszéd. – Már évtizedek óta azon a véleményen vagyok, hogy sokszor nem alkalmazzák kellő megfontoltsággal ezeket a gyógyszereket, így a kórokozók egyre ellenállóbbakká válnak. Mára folyamatos a „versenyfutás” a baktériumok és az antibiotikumok között, az állandó fejlesztés pedig rendkívül drága – hangsúlyozta az elnök. Kitért arra is, hogy az intézmények állandóan küzdenek az alacsony létszámmal és a túlterheltség miatti esetleges felületességgel. Mint mondta, a kórházi fertőtlenítések nagy részét nem takarítók, hanem egészségügyi szakemberek (szakasszisztensek, műtősök, higiénikusok) végzik. Ők azonban egyre kevesebben vannak.

 

*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!