Mindannyian boldogságkeresők vagyunk

A Magyar Tudományos Akadémián tartott könyvbemutató és minikonferencia házigazdája Székely András, a rendezvényt szervező Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom volt elnöke, a könyv szakmai lektora volt.

A meghívottak közül először Borókai Gábor, a kötetet megjelentető Heti Válasz könyvkiadó vezetője mondta el, hogy miért döntöttek a könyv kiadása mellett; majd Skrabski Fruzsina, a szerzőpáros lánya, a Mozgalom jelenlegi elnöke ismertette a művet. Ezt követően Szőnyi Szilárd, a Heti Válasz főszerkesztő-helyettese és a bemutatott könyv szerkesztője, majd a szerzőpáros másik lánya, Skrabski Luca osztotta meg a gondolatait a résztvevőkkel.

A könyvbemutató minikonferenciával folytatódott, ahol a boldogságkeresés témakörénél maradva előadást tartott Bagdy Emőke pszichológus, professzor emeritus, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója; Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője; Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár és Túry Ferenc családterapeuta, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet vezetője, Kopp Mária egykori munkatársa. 

*

Borókai Gábor, a kötetet megjelentető Heti Válasz könyvkiadó vezetője elmondta, hogy számos okuk volt a könyv kiadására: egyrészt a kiadó munkatársa szerkesztette; másrészt eddig Skrabski Fruzsinával csak pozitív tapasztalatú együttműködéseik voltak; harmadrészt bensőséges viszonyt ápoltak Kopp Máriával, szerették egyéniségét és elismerték szakmai munkásságát, rendszeresen felkérték nyilatkozni a magyarság lelkiállapotáról; és nem utolsó sorban azért, mert magánszemélyként és kiadóként ők maguk is keresik a boldogságot.

A főszerkesztő úgy fogalmazott: a boldogság egy út, amelynek minden pillanatáért meg kell küzdenünk; és ha ebben a küzdelemben megtaláljuk önmagunkat, akkor a környezetünket is jobban el tudjuk fogadni; és ha meg tudjuk találni a jót a körülöttünk élőkben, akkor hozzájárulhatunk egy boldog ország létrejöttéhez – ehhez a kereséshez ad útmutatót ez a könyv. A mű tehát „kézikönyv kezdőknek és haladóknak ahhoz, hogy jobban értsük és szeressük egymást”, az együttélés mikéntjéről szól, mindenféle kapcsolat alakításához segítséget ad – zárta beszédét.

Skrabski Fruzsina, a szerzőpáros gyermeke, a rendezvényt szervező Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom elnöke elmondta: ez a könyv szülei munkásságának összegzése, amely ötvözi orvos-pszichológus édesanyja tudományosságát és mérnök-szociológus édesapja filozófiáját. Ezért szülei halála után elhatározta, hogy nem csak a mozgalmat, hanem ezt a könyvet is „feltámasztja”. Elárulta, hogy a könyv eredetileg rövidebb és kissé más hangvételű volt, az új kiadásban elhagyták a diákok írásait, helyette a szerzők egyéb írásaiból emeltek be részeket. Több kiadót is megkerestek és végül a Heti Válasz, mint a legmegbízhatóbb kiadó mellett döntöttek. A szerzők lánya szerint ez a könyv egy praktikus olvasmány, amely kommunikációs mintát ad a mindennapokhoz, és tanácsokat ahhoz, hogy miként lehet boldogan élni, párban, családban, közösségben.

A szerzőpáros lánya röviden ismertette a könyv legfőbb témáit, üzeneteit: nagyon fontos a felelősségre vonás helyett dicsérni a másik embert; a bizalom az alapja minden jó kapcsolatnak, nemcsak a pár-, hanem a szülő-gyerek, a közösségi és a társadalmi kapcsolatoknak is; a jó házasság és a bensőséges kapcsolat a gyerekekkel „egészségvédő faktor” a férfiak számára, de ugyanilyen funkciója minden bizalmon alapuló testi kontaktusnak, a gyengédségnek, az érintésnek is; a szerelem kialszik, ha nem figyelnek rá, ezért nagyon fontos a játékosság és a kreativitás a kapcsolatokban; a viták és a konfliktusok segítik egy kapcsolat fejlődését, ha jól oldják meg őket; a közösségeken belüli, a családok közötti kapcsolatoknak fontos társadalmi szerepe van, pl. a gyermekvállalás, tehát a demográfiai mutatók pozitív alakulása szempontjából. 

Skrabski Fruzsina felhívta a figyelmet arra is, hogy mivel a mai fiatalok először tájékozódnak (interneten, könyvekből), és csak azután fordulnak más személyekhez (pszichológus, tanár, szülők) segítségért, ezért nagyon fontos, hogy milyen könyvet adunk a fiatalok kezébe. Ezt a könyvet érdemes eljuttatni pedagógusokhoz, bevinni az iskolákba pl. etikaórák segédanyagaként, de ajánlják nászajándékként, jegyesoktatások kiegészítő anyagaként, kapcsolatépítő olvasmányként friss és öreg pároknak egyaránt. 

Szőnyi Szilárd, a könyv szerkesztője elmondta: meggyőződése, hogy a gyermeknevelés 0 éves kortól kezdődik, és azt a korai kötődéssel alapozzunk meg, mely által „belekódoljuk a hosszú távú párkapcsolat lehetőségét a gyermekünkbe”. Számára a legfontosabb ezzel a könyvvel kapcsolatban az, hogy ebben a folyamatban tud segíteni. 

Skrabski Luca, a szerzőpáros másik lánya elmondta: ahogy a könyvbemutatón is sokféle végzettségű/érdeklődésű személy van jelen, így a könyv is egy nagyon sokrétű munka, amely mégis szerves egységet alkot. A sokrétűség révén a könyv megmutatja, hogy a társadalom különböző szintjein hogyan teljesedhetünk ki és válhatunk boldoggá. felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak elméleti, hanem olyan praktikus tanácsok is vannak benne – például az, hogy háromszor annyi pozitív üzenet kell egy negatív üzenet kioltásához –, amelyek az ő életében is segítettek szülei halála után. Ugyanakkor egy misztikus távlatot is felmutat a könyv – mondta a szerzőpáros lánya, azt, hogy akár a szenvedés, üldöztetés által is ki tud teljesedni, boldoggá válni az ember. 

*

Bagdy Emőke pszichoterapeuta professzor, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója egy Vörösmarty-idézet kapcsán elmondta: mindannyian boldogságkeresők vagyunk, ezért a könyv – mely szerinte a szerzők munkásságának kvintesszenciája – mindannyiunknak szól, arról, hogy a boldogság társas dolog, eszközrendszere pedig bennünk van, tehát nem kívül kell keresnünk, nem kívülről kell elvárnunk - szemben azzal, amit a mai fogyasztó társadalom üzen a média közvetítésével.

Kiemelte, hogy a könyv túlmutat önmagán, hiszen bebizonyítja azt, amit Kopp Mária és Skrabski Árpád házassága az életben is megvalósított: az egyéni és a közösségi lét, az önmegvalósítás és a párkapcsolat megférnek egymás mellett, mi több, együtt alkotnak egy magasabb szintű egységet. Méltatta a szerzők életének különleges egyensúlyát, melyben a két autonóm személyiségű ember nagyon szorosan összetartozott magán- és szakmai szempontból is, különbözőségük olyan ritka és erős egységet hozott létre, amely révén meg tudták teremteni a boldogságot a magánéletükben és mindkettejük szakmai életében is.

A családfogalommal kapcsolatos viták kapcsán elmondta, hogy szerinte a két kulcsszó, aminek bele kellene kerülnie a család fogalmába: a rendeltetés és a küldetés. A család nem kényszerintézmény, nem azért jó, mert nincs nála jobb megoldás, hanem mert az életrendeltetés beteljesülése – mondta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szerzőpáros a ma már viszonylag népszerű pozitív pszichológiai trendek megjelenése előtt már a pozitív pszichológia szemszögéből nézték a boldogság kérdését. A szerzők az egészségpszichológia és a boldogságpszichológia tételeit magasra emelték, s munkásságuk értékét nagyban növeli az, hogy ezen tételek minden kultúrára érvényesek – emelte ki.

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője elmondta, hogy Kopp Mária és férje lelki örökösének érzi magát, az előző felszólalóhoz hasonlóan kiemelve, hogy a szerzőpáros megelőzte korát: „Kopp Mária és férje próféták voltak, már akkor elkezdték kongatni a vészharangot a demográfiai problémák miatt, amikor ez még nem volt kiemelt téma”. Hangsúlyozta, hogy az élet melletti döntés nem csak eggyel több életet jelent, hanem magát a szülőt is magasabb szintre emeli, gazdagítja, hiszen egy gyermek születésével egy anya, apa, nagyszülő stb. is születik. „A gyermeket szülve szülöd meg önmagad” - mondta, ara biztatva mindenkit, hogy merjen az élet, a gyermek és a család mellett dönteni. Kitért arra is, hogy a boldogság önmagában nem létezik, hanem „mellékterméke” az életnek: a jól végzett, becsületes munka hozadéka.  

Soltész Miklós  egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár méltatta a Skrabski-lányok „bátorságát” a könyv újrakiadásához, majd arról beszélt, hogy néhány éve még támadások értek mindenkit, aki a családról mint értékről gondolkodott és ezt nyilvánosan fel is vállalta; mára azonban „sikerült áttörni a falakat” és központi témává tenni a gyermekvállalást és a családpolitikát.

Az 1990 után elterjedt nézet szerint csak az anyagi jólét számít: természetesen szükség van anyagi javakra is, de ha egy országot, egy közösséget csak ezek mozgatnak, és az emberek nem foglalkoznak a lelki egészséggel, akkor „óriási nagy bajban leszünk” - fogalmazott az államtitkár. Kifejezte azon reményét, hogy ezzel a könyvvel és az ehhez hasonló művekkel formálni lehet a társadalmat és megváltoztatni a közgondolkodást, és felhívta mindenki figyelmét: lehetőségei szerint segítsen abban, hogy a szerzőpáros gondolatai a média, a pedagógusok és az egyházi közösségek révén eljussanak mindenhova.

Túry Ferenc családterapeuta, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet vezetője, Kopp Mária munkatársa a szerzők tudományos munkásságát méltatta, elmondta, hogy óriási reprezentatív mintákon dolgoztak, amelyek tudományos kincsesbányát jelentenek, és vizsgálataik a nemzetközileg főáramba sorolhatóak. 

*

„Kopp Mária és férje, Skrabski Árpád nemcsak ezt a könyvet, hanem egész életüket együtt írták. Aki közelről ismerte őket, tudja, nekik sikerült az, ami annyi embernek az álma: teljesen együtt, majdnem azonos, de mindenképp nagyon közeli érdeklődési körrel, tudományos és emberi kíváncsisággal nézték, kutatták a világot. És közben keresték azt, amit annyian: hogyan lehetünk boldogok?

Kopp Mária, orvosként és pszichológusként, tanulmányaiban és kutatásaiban is azt vallotta, hogy a test és a lélek csak együtt vizsgálható teljességben. Az egészség forrása mindkét összetevő megfelelő működése, és ehhez, Magyarországon mindenképp, az egyik legfontosabb összetevő a család. Abban a kultúrában, ahol a család még ma is a legtöbb ember számára a boldog élet feltétele, a magas válási arány, a tervezett, de meg nem született gyermekek magas száma a társadalom „lelkében” okoz törést. Noha gyakran emlegette a rossz demográfiai helyzetet, tudjuk, hogy számára első helyen nem a szaporodási ráta emelkedésének elősegítése, hanem az emberek boldoggá tétele állt, hogy segítse őket az igazi „egész-ség” felé vezető úton. Mindig azt hirdette, hogy a boldogság nem állapot, hanem tevékeny haladás a céljaink felé vezető úton.

Ez a könyv ebben nyújt segítséget. Elolvasás után jobban tudjuk majd, mit kell, mit lehet tennünk azért, hogy olyan családunk, párkapcsolatunk legyen, amire mindig vágytunk.” – írta a könyvről a szakmai lektor, Székely András.

*          *           *

A Kopp Mária által 2009-ben alapított Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom abban vállal szerepet, hogy a tervezett gyerekek meg is szülessenek Magyarországon. Társkereső programjaikkal, a munka és a család egyensúlyának fontosságát hangsúlyozó pályázataikkal, a kormányzatoknak tett szakmai javaslataikkal azt akarják elérni, hogy a párok bátrabban merjenek gyerekeket vállalni.