Holland kutatók az Európai Légzési Társaság (European Respiratory Society) londoni kongresszusán számoltak be eredményeikről. Dr. Fariba Ahmadizar és munkatársai az Utrechti Egyetemről kimutatták, hogy az antibiotikumokkal való érintkezés a korai életszakaszban növeli az allergiák kifejlődését később az életben.
Néhány korábbi tanulmány már eddig is utalt arra, hogy az antibiotikumokkal való korai találkozás kapcsolatban állhat az allergiák későbbi kifejlődésével, de az eredmények nem voltak egyértelműek.
Az új tanulmányban a kutatók a PubMed és a Web of Science témával kapcsolatos adatbázisát nézték át 1966. január és 2015. november 11-e között. Azokat tanulmányokat vették be, amelyekben összefüggést találtak az első 2 életévben történt antibiotikum-szedés és a későbbi évek folyamán kialakuló ekcéma vagy szénanátha között.
Összesen 22 tanulmányt (394 517 beteggel) választottak ki az ekcéma és ugyancsak 22 tanulmányt (256 609 beteggel) a szénanátha kialakulása kockázatának vizsgálatához. A tanulmányok közül 12 (64 638 beteggel) átfedő volt, mert, mind az ekcéma, mind a szénanátha kialakulásával foglalkozott.
A kétszeri antibiotikum-kúra jobban hajlamosít az allergiára, mint az egyszeri
Az ekcéma kialakulásának kockázata 15-41 százalék között változott a korai antibiotikum-használat miatt. A szénanátha későbbi kockázatát 14-56 százalékkal növelte az antibiotikum-szedés. Mindkét százalékos érték az elemzett tanulmányok típusától függött.
Ezen kívül az összefüggés erősebb volt azoknál a betegeknél, akik kétszeri antibiotikum-kúrán estek át, mint azoknál, akik csak egyszerin.
A szerzők azt sugallják, hogy a hatás mögött álló mechanizmus az antibiotikumok immunmodulációs hatása és a bél mikrobiomjának (mikroorganizmusainak) antibiotikumok általi károsítása lehet, ami csökkentett immunválaszhoz vezethet.
*Az anyag megjelentetését a Splendidea Communications Kft. támogatta