Bogárdi Szabó: Krisztus feltámadásával megjelenik a kegyelem

Krízisek sorozata az emberiség története, de a kegyetlenségek történetében Krisztus feltámadásával megjelenik a kegyelem – mondta Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az MTI-nek. Bogárdi Szabó István hangsúlyozta: a történelemben egymást követő krízisek sajátossága, hogy egyszerre hordozzák magukban a „jó kimenet és a végső összeomlás lehetőségét”.

Jézus szenvedéstörténete is olvasható ilyen krízisként – mutatott rá –, hiszen számtalan lehetőség van benne arra, hogy jóra forduljon. A kereszthalál elkerülhető lenne, ha Jézus meggondolja magát, és nem megy el a Getsemáne-kertbe, vagy a tanítványok megvédik őt, esetleg Isten maga menti fel őt az áldozathozatal alól, de a „nagy tanács is juthatna bölcs belátásra, hogy ne ítélje el egy koncepciós perben”. Mindezzel párhuzamosan azonban fut egy másik szál is ebben a történetben, amely csak húsvét hajnala után válik érthetővé. Nem véletlen balesetek vagy árulások rettenetes sorozata ez a történet, amit olyan jó lenne elölről kezdeni és szebben befejezni, hanem Krisztus önként vállalt áldozata.

A krízisekre jellemző a kegyetlenség

Bogárdi Szabó István szólt arról is, hogy a krízisek – legyenek akár magánéletiek, akár társadalmiak – megrendítő vonatkozása a kegyetlenség. Valahogyan halálosan precízen meg van szerkesztve és óramű pontossággal működik, hogy nem tud másmilyen lenni az ember: önvédelemből, érdekből, az övéiért vagy a gondolatai, a rögeszméi miatt, de egy adott ponton óhatatlanul kegyetlenné válik, és akár rettenetet, azaz terrort is képes a világra zúdítani.

A keresztyénség döntő és mindent felülmúló üzenete azonban éppen az, hogy „ha Jézus feltámadására nézünk, akkor megláthatjuk a kegyelmet ebben a strukturált reménytelenségben, és ez a kegyelem képes megváltoztatni minket”. Akkor is, ha a változás lassú és drámákkal teli, hiszen semmi sem nehezebb, mint másmilyenné válni – fogalmazott a református püspök.