Az esztergom-budapesti érsek rámutatott: „ha Szent István király idejében a magyarság belépett a keresztény Európa nagy családjába, 1991-ben az ország visszatért az európai népek eleven közösségébe”. Erdő Péter arról is beszélt: a sok nehézség, kudarc, gazdasági, társadalmi bizonytalanság, a születések további csökkenése, a képzett emberek és a fiatalok jelentős elvándorlása az új idők gondjait fejezik ki. „De ahogyan nem hagyta el népünket az isteni gondviselés más nehéz időkben, úgy bízhatunk benne, hogy nem maradunk magunkra napjainkban sem, hanem Istenben bízva és az ő kegyelmével nézünk szembe az új idők embert próbáló kihívásaival” – fogalmazott.
A bíboros felidézte: Boldog II. János Pál pápa 1991. augusztus 20-án a Hősök terén mondott szentmiséjében köszöntötte Magyarország állami vezetőit és az egybegyűlt vendégeket, és akkor megjegyezte, hogy „István király ezt az országot őseinknek és a magyarok minden nemzedékének építette”. Utalt arra, hogy a pápa Szent István királyra vonatkoztatta Krisztus szavait a bölcs emberről, aki sziklára építette házát. Ez a szikla pedig maga Krisztus és az ő evangéliumának igazsága – folytatta – , amire Szent István alapozott, s ezért kell ma is hálát adni Istennek. Tarlós István főpolgármester arra emlékeztetett: a főváros önkormányzata a Szent István Alapítvány kezdeményezésére állíttatta az emléktáblát.
Utalt arra, hogy „amikor még érintetlenül állt a magyarországi laktanyákban a megszálló szovjet hadsereg fegyverarzenálja, (...) a Hősök terén, az 1956-os forradalom mártírjainak temetésén, egy fiatalember, Orbán Viktor, ma Magyarország miniszterelnöke, a világot megdöbbentve, arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy ha lesz elég merszünk, akkor elérhetjük a szabadságot”. Tarlós István rámutatott: alig több mint két esztendővel ezután, és rövid két hónappal a megszállók távozását követően, II. János Pál pápa ugyancsak a Hősök terén tartott szentmiséjében, éppen ennek a frissen kivívott szabadságnak a megőrzésére hívott fel.